Fiio M5 légzene / USB lejátszó, Y és Z generációra hangolva + a nyár újdonságai

Amikor a Fiio idén márciusban bejelentette az M5 kisméretű négyszögletes zenelejátszóját, akkor kicsit meglepődtem, ugyanis az hírlett, hogy idén kijönnek a BTR5-el az általam nagyon dicsért BTR3 utódával. Ezek után jött az M5, ahol a névben az M nyilvánvalóan arra utal, hogy ez nemcsak egy légzene játszó, hanem egy mobil zenelejátszó (MOZEL) is egyben. Van egy 1,5"-os 240 x 240 pixeles IPS érintőképernyős kijelzője, amelynél azt is beállíthatjuk, hogy milyen "égtáj felé" jelezzen ki, ha például a készülékhez adott, arra ráhúzható műanyag csíptetővel a ruhánkra rögzítjük azt, vagy az opcionálisan megvehető csuklószíjba helyezzük a készüléket. A  4,5 x 4,2 cm-es méretű, 1,4 cm-es vastagságú, 38 gramm súlyú eszközbe még Micro SD kártya is betehető (max. 2 TB méretű).

Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében

Az M5 35 ezer Ft.-ért kapható

Amikor a Micro SD kártyáról hallgatunk zenét, akkor a kijelzőn tudjuk elindítani és megállítani a lejátszást. Ilyenkor az album képe is megjeleníthető.
Az ajánlott fül/fejhallgató impedancia sáv 10 - 100 Ω, tehát a nehezebben meghajtható belső fülesek-hez és fejhallgatókhoz az M5-t nem tudjuk használni, de véleményem szerint nem is az ilyen eszközök birtokosait célozták meg az M5 piacra dobásával.

Ilyen jelzésekkel találkozhatunk az M5 használata során,

a képen az is látható, hogy az M5 több színben is kapható

A legfontosabb alkotórészek és jellemzők,

az M5-tel DSD fájlokat is le tudunk játszani

Köszönet a Fiio M5 rendelkezésre bocsátásáért a Fiio hazai forgalmazójának.
Ami érdekes, hogy amikor párosítjuk az M5-t a mobiltelefonunkkal, akkor a képernyőn egy Bluetooth ikon jelenik meg, és ilyenkor nem tudjuk ott megnézni az épp lejátszott szám album borítóját, ez ma még Bluetooth kapcsolaton nem működik, majd talán néhány éve múlva. Ilyenkor az M5 képernyőjén azonnal megjelenik egy szöveg és egy visszaszámlálás, és a kijelző néhány másodperc múlva kikapcsol, nyilván az akkumulátor hosszabb élettartama érdekében. 

Amúgy az M5-t sokáig hallgathatjuk, a használt Bluetooth kodek-től (aptX HD és LDAC is elérhető) függően akár 13-14 órán át is. Nekem is ritkán kellett az USB-C csatlakozón keresztül töltenem a lejátszót.

Számomra a legnagyobb kérdés az volt, hogy mennyit léptek előre a Fiio BTR3 hangminőségéhez képest. Abban egy AKM gyártmányú AK 4376A DAC chip teljesít szolgálatot, míg az M5-ben egy újabb AK4377 chip található.

Ezúttal nem használtam a Vorzüge "Püré" erősítőmet, mert úgy gondoltam, hogy az M5 egy önálló zenelejátszó, és kíváncsi voltam rá, hogy önmagában (külső segítség nélkül) milyen teljesítményre képes.

Lássuk hogyan szerepelt az M5 a Fiio BTR3 (Fiio-ka) és a Hiby W5 (Szivarka) ellenében.

Melody Gardot gyönyörű felvételén a zenének 

lebegnie kell, könnyedén, erőlködés nélkül

A BTR3 tudta a legkevésbé élettel megtölteni ezt a felvételt. Az M5 kicsit ugyan    "mesterségesen felpumpálva", de nagyobb teret volt képes megjeleníteni. Az a magával ragadó zeneiség, ami a W5-nél hallható, az az M5-ből kicsit hiányzik, ennek ellenére, ha csak az M5-t hallgatjuk meg, nagyon kellemes, jó hangú készülékről beszélhetünk. A W5-ön sokkal természetesebben szólal meg a nagyzenekari háttér és a zongora, itt figyelhető meg az a természetes lebegés, amely ennek a felvételnek a sajátja. A W5 képes hozni azt a varázslatot, amelyre a másik két készülék nem képes.

Néha kicsit meg kell újítani a tesztszámokat, új műfajokat 

bevonva, mint Taylor Swift új popos albuma

Ennél a felvételnél a hangmérnökök létrehoztak egy spirálisan forgó, mesterséges teret, amelybe elhelyezték az énekesnő hangját, a dal végén megszólal egy kórus, amely érdekes sztereó hatást hoz.

Ennél a felvételnél is egyértelműen a W5 (Szivarka) volt a legjobb, de érdekes módon itt a BTR3 végzett a második helyen. Ezt a felvételt, amely nagyon messze áll az élő zenétől az M5 nem tudta olyan szinten megszólaltatni, mint a BTR3. A különbség azért kicsi volt.

Charles Lloyd How can I tell you című nagy felbontású

felvétele az egyik legjobb minőségű Hi-Res felvétel,

amelyiket az otthoni NAS tárolómról hallgattam meg

Ennél a felvételnél kérdés sem volt, hogy a legzeneibb, legtermészetesebb előadásra a Hiby W5 volt képes. A gitár, a szaxofon a cinek hangjai természetesebbek voltak a W5-n. Az M5 DAC-ja és erősítője is kicsivel jobb a BTR3-nál, de egy kicsit harsányabb is, a BTR3 visszafogottsága nekem kicsit jobban tetszett.

Annak ellenére, hogy az M5 DAC-ja dinamikusabban, nagyobb energiákkal szólaltatja meg ezt a felvételt, mégis a BTR3 hangzását zeneibbnek, természetesebbnek találtam.

A Hiby W5 mind dinamikában, mind a hangszerek természetességében a másik két készülék fölé nő.

Ennél a felvételnél nagyon lényegesek a dinamikai váltások, a halk részekből a hangos részekbe való átmenet megszólaltatása, amely néha félelmetesen hangzik.

Úgy tűnik, hogy az M5-t nem komolyzenére hangolták, mert a legkevésbé izgalmas az M5 hangzása volt. A BTR3 egy fokkal jobban szólt az M5-nél, de a Hiby W5 mindkét másik készüléknél jelentősen nagyobb energiákat tudott mozgósítani és a néha félelmetes dinamikai váltásokat csak a W5 volt képes megszólaltatni.

Már megjelent a Hiby W5 nagyon szép fehér változata is,

amelyet a gyártó weboldalán szeptember 17 - 23 között 

109 helyett 79 dollárért lehet megvásárolni!

John Williams filmzenéje az Egy gésa emlékiratai

emlékezetesen szép és érzelmes zene, hatalmas energiákkal,

a távol keleti hangszerek hangja jó teszt a magas hangok 

visszaadására, illetve a térhatás ellenőrzésére is nagyon jó

Az M5 eddigi legjobb produkciója. Abszolút élvezhető előadásmód, és a dinamikai váltásokat is jól képes megszólaltatni. A BTR3 kicsit életszerűbben szól az M5-nél, a magas hangokat jobban szólaltatja meg, bár kicsit talán tolakodóbb a hangkép, mint az M5-nél (lám lám két felvétel és teljesen ellentétes észlelés). A tavalyi BTR3-ban lévő DAC szerintem kicsit kisebb zajjal szólalt meg, mint az idei M5-ben lévő DAC.

Azon lehet vitatkozni, hogy ennél a felvételnél a BTR3, vagy az M5 szól-e jobban, de ami vitán felül áll az az, hogy a W5-n a zaj mindkét másik készülék zajánál kisebb. Ez a felvétel elképesztően zenei módon, mintha egy moziban ülnénk olyan komoly térhatással szólal meg a W5-ön, nagyon nagy dinamikai váltásokkal, de mégsem tolakodóan.

Azért nem tudtam megállni, hogy ne hasonlítsam össze a kisméretű hordozható zenelejátszókat az otthoni rendszeremmel.

Nos az otthoni rendszerem nagyságrendekkel szebben szól, mint a hordozható lejátszók bármelyike, beleértve az azok közül kiemelkedő Hiby W5-t is. Addig, amíg a hordozható lejátszókon a hangszerek hangja nagyon hasonlít egymásra, az otthoni rendszer teljesen eltérő hangszíneket képes megjeleníteni. Hátrafelé jelentősen megnő a tér, nagyon szépek a dinamikai váltások.

Kipróbáltam az M5-t USB DAC-ként is a Lenovo notebookomhoz illesztve.

Így jelzi ki a felbontást az M5 USB-DAC üzemmódban

Azt meg kell említenem, hogy amíg Fiio készülékek minősége egyre magasabb kategóriába kerül évről évre, addig a Fiio támogatás nagyon messze van még a legjobb gyártóktól (pl. Astell & Kern).

Az M5 nem úgynevezett Plug & Play eszköz, vagyis nem elég USB csatlakozással összekötni a számítógépünkkel, hanem le kell tölteni hozzá egy Windows drivert. Igen ám de honnan? A Fiio.com-on nem találtam sem használati útmutatót, sem drivert az M5-höz! Hosszas kutatást követően találtam a neten a Fiio M9-hez egy drivert, amit rátöltöttem a gépemre, és lássunk csodát az M5 működött azzal is.

A támogatás terén tehát van még hova fejlődnie a Fiio-nak.

Viszont komoly pozitívum, hogy amikor a TIDAL asztali applikációjával már meg tudtam hallgatni az M5-t USB DAC módban, akkor megállapítottam, hogy meglepő módon szinte semmi különbség nem volt az USB DAC üzemmódban hallott hangminőség és az LDAC kodek-kel a vezeték nélküli üzemmód között!!!

Kicsit vicces marketing felvétel: az óraszíjjal használt Fiio M5 vezeték

 nélkül ad jelet az Apple AirPods (én csak lelógó fülzsír-nak nevezem 😂)

  felé, igaz ekkor csak AAC kodek használható, és a 4 x nagyobb bitrátájú,

azaz kisebb tömörítésű és sokkal minőségibb LDAC itt nem érhető el

Összefoglalva az megállapítható, hogy az M5 hangzását inkább a fiatalabb zenehallgatók zenei ízlésvilágához formálták, az olyan műfajokhoz igazították, mint a hip hop, elektronikus zene, DJ zenék. A hozzám hasonló úgynevezett "purista" audiofilek inkább komolyzenét, jazzt, világzenét,  rock zenét, vagy bluest hallgatnak. Ennek megfelelően az M5 kicsit inkább hozzátesz a zenéhez, tehát nem annyira neutrális, mint a BTR3. 

Amikor a Fiio július végén bejelentette az ősszel érkező BTR5 piacra dobását, a Hiby W5-el azonos ESS gyártmányú ES9218P DAC-al és szimmetrikus kimenettel, akkor vált számomra nyilvánvalóvá, hogy az audiofilek igényeit nem az M5-el, hanem a BTR5-el kívánják kielégíteni.

Az M5 hangilag, habár kellemes, hallgatható a hangja nem jelent lényeges előrelépést a BTR3-hoz képest, inkább oldalazásról beszélhetünk. A sok-sok funkció viszont lehetővé teszi, hogy akik a távzene (streaming) korszakában is ragaszkodnak a korábban legálisan, vagy illegálisan letöltött zenéik hallgatásához, azok megtehessék azt az otthonuktól távol is,  mint ahogy a DSD formátum kedvelői is. Én nem tartozom közéjük, mert bár nagyon minőségi a DSD hangja, ez a legmacerásabb formátum, és én nem vagyok hajlandó órákat tölteni azzal, hogy egy felvétel a lejátszómon megszólaljon.

Most pedig következzék egy szokás szerint teljesen szubjektív ábra az AKM és ESS DAC-ok (digitális - analóg átalakítók) minőségének összehasonlításáról. 

Figyelem! Az ábra nem az azon feltüntetett készülékek hangminőségét hasonlítja össze, hanem azoknak a DAC-oknak a minőségét, amelyek a képeken látható audió eszközökben találhatók.

Az ESS DAC-ok közül a PRO verziók az azonos típusszámú verziókban található DAC-ból nyolcat (!) tartalmaznak. (például ES9028PRO = 8 x ES9028Q2M)

Az ábráról jól látható, hogy a 100 ezer Ft. alatti közép és felső-közép kategóriás lejátszóknál megfigyelhető az ESS DAC-ok fölénye. Ezt erősítette meg a Fiio M5 fenti tesztje is, ahol az ESS DAC-al szerelt Hiby W5 egyértelmű fölényt mutatott az AKM DAC-al szerelt BTR3-hoz és M5-höz képest.

A felső kategóriás készülékeknél már hasonló teljesítményre képesek a két gyártó DAC-jai, míg az úgynevezett csúcskategória készülékeinél már az AKM mutat fölényt. Úgy tűnik, hogy az ESS még nem fejlesztette ki a legjobb AKM DAC-okkal versenyezni képes csúcs DAC-ját.

A fent vázolt trendektől azért van eltérés is, hiszen a kínai Questyle idén nyáron bemutatott 2000 dolláros QP Master nevű mobil zenelejátszójába a régebbi AK4490 DAC-ot építette bele, mégis állítólag ez a készülék lenyűgözően szól. Fontos tehát megállapítani, hogy a DAC csak a jó hangzás egyik összetevője, azon kívül még kell egy nagyon jó minőségű erősítő és sok más technikai megoldás is, amely csökkenti a jitter-t (nem kívánatos, hangminőséget rontó fázismoduláció), és a készülék zajszintjét.

A fenti ábrán feltüntettem néhány vadonatúj készüléket is, amelyek méltóak lehetnek a zenekedvelők figyelmére:

Shanling UP2

Shanling UP 2 a Fiio BTR3-hoz hasonló tudású

légzene játszó, amelyik USB DAC funkciót is tud,

aptX HD és LDAC Bluetooth kodek dekódolásra képes

A Shanling cég tavaly a Fiio új M5 zenelejátszójához hasonló formavilággal nagy sikert aratott az M0 nevű készülékével. Az UP 2 megalkotásánál az ESS 9218P mobil DAC chipje mellett döntöttek. Ők a harmadik gyártó (a Hiby és a Fiio) mellett akik a legújabb légzene játszójukba ezt a DAC-ot látták a legjobbnak, valószínűleg nem véletlenül. Az UP2 Bluetooth 5.0 szabvánnyal, a legmodernebb Bluetooth chip-el (Qualcomm CSR8675) felszerelve érkezik,    11 órás üzemidővel (LDAC-ot használva valamivel rövidebb várható), kiváló minőségű zajcsökkentő mikrofonnal (Knowles) szerelve. Súlya mindössze 26 gr.

A kerék újra felfedezése

Szüleink nemzedéke előbb Szokol, majd  Sony hordozható rádiót hallgattak, mindkettőn volt hangerő szabályozó kerék. A Shanling most újra felfedezte ezt a remek eszközt. 😊 

Amíg a fiatal generáció egy ismeretlen hölgy, Alexa kegyeiért fohászkodik (még akkor is amikor ő inkább sminkelne 😄), mondván: Alexa nagyon szépen kérlek vedd fel a hangerőt 3 fokozattal, addig a Shanling UP2 tulajdonosok a hüvelyk és mutatóujjuk egyirányú mozgatásával érik el ugyanezt, tekintet nélkül az ismeretlen hölgy aznapi hangulatára.

Azért a Szokol rádió hangerő szabályozójánál "kicsit" több,

szám szerint 9 (!) funkció vezérelhető a "mágikus" kerékkel,

a Shanling UP2 ára: 79 USD, amely révén talán ma ez a 

legjobb ár - érték arányú légzene játszó a piacon!

iBasso DC01 / DC02: Nép-zenejátszók

A hordozható zenelejátszók piacán az elmúlt időszakban megállapíthattunk néhány alapvetést:

1. Kiemelkedő minőségű, csúcs-, vagy felső kategóriás DAC-al szerelt készüléket nem igazán árultak 100 dollár alatt,

2. Szimmetrikus csatlakozóval szerelt készüléket nemigazán kínáltak 100 dollár alatt,

3. Jó hangminőségre képes USB-s zenelejátszót komoly gyártótól 100 dollár alatt nem igazán lehetett kapni. A legjobb 100 dollár körüli ilyen lejátszók a Cyrus Soundkey és az Audioquest Dragonfly Black (Fekete szitakötő) voltak........................EDDIG!

A kínai, egyre nevesebb iBasso cég az utóbbi években több jó minőségű audió eszközt dobott piacra, közülük az IT01 és IT04 belső fülesek és a DX220  MOZEL (mobil zenelejátszó) voltak a legsikeresebbek.

Az iBasso a néhány hete piacra dobott DC01 készülékével, amelyet talán nevezhetnénk mobil audió adapter-nek mindhárom fenti alapvetésre fittyet hány!

1. A széles körben használt és elismert AKM 4490 DAC chip utódát a felső kategóriás 4493 DAC chipet építették bele,

2. 2,5 mm-es szimmetrikus kimenettel látták el, amely lényegesen jobb hangminőséget képes produkálni, mint a hagyományos, 3,5 mm-es csatlakozóval ellátott aszimmetrikus kimenet (magasabb kimeneti jelszint, alacsonyabb zaj),

3. Mindezt az iBasso 50 dollárért (!!!) kínálja, tehát nem véletlenül neveztem el Nép-zenejátszónak, mivel 15 ezer Ft.-ért eddig ilyen specifikációjú készüléket nem tudtak vásárolni azok, akik nem tudnak, vagy nem akarnak 30 ezer Ft.-ot kiadni azért, hogy kiváltsák a mobiltelefonjuk - az esetek döntő többségében - közepes, vagy annál gyengébb hangzású digitális analóg átalakítóját.

Az iBasso DC01 mobil audió adpater USB C csatlakozóját 

a mobiltelefonunk USB kimenetére csatlakoztatva 

15 ezer Ft.-ért korábban elérhetetlen hangminőséget produkál, 

igaz kell rendelnünk hozzá (lehetőleg Kínából) 

egy szimmetrikus kábelt 2,5 mm-es csatlakozóval

Ha valaki úgy gondolja, hogy a 3,5 mm-es audió csatlakozót már (agyatlanul) megszüntető mobilgyártók által adott USB C - 3,5 mm adapter ugyanezt a funkciót tudja, akkor elméletben igaza van, gyakorlatban viszont azok a fél dolláros vackok alkalmatlanok minőségi zenehallgatásra, de mostantól már nem kell kifizetnünk 30 ezer ft.-ot a jó hangminőségért, mert azt a feléért is megkapjuk!

A DC01-hez mellékelnek egy UCB C - USB A adaptert, 

amivel a készüléket USB DAC-ként is használhatjuk

Az eddig megjelent tesztek szerint nagyon minőségi hangot produkál a 32 bit / 384 kHz felbontásra  és DSD 256 fájlok lejátszására képes DC01, amelynek még a kimeneti jelszintje is olyan, hogy csak a legnehezebben meghajtható fejhallgatók, vagy belső fülesek esetén adódhat vele gond. Az iBasso kifejlesztett hozzá egy Android 64 lépcsős hangerő szabályozásra képes, a Google Play Áruházból ingyenesen letölthető alkalmazást is (UAC).

A fixen a készülékbe épített (nem cserélhető) 12 cm hosszú kábellel szerelt eszköz mindössze 11 g súlyú, tehát ha azt mondjuk, hogy hordozható, akkor nem hazudunk 😋

Javasolt összeállítás elérhető árért

iBasso DC01 "Nép-zenejátszó"

Ára: 50 USD

Yinyoo 16 szálas ezüstözött szimmetrikus kábel 

2.5 mm-es jack dugóval és (ferde) QDC csatlakozóval

Ára: 13 USD

KZ ZS10 Pro (1 DD + 4 BA) hibrid belső füles,

az új, királykék színben

Ára: 37 USD

A rendszer összesen 100 dollárba kerül, azaz kb. 30 ezer Forintba. Eddig ennyiért csak egy lejátszót lehetett kapni, aminek a meghallgatásához még meg kellett venni egy belső fülest is!

Ráadásul ezek a kínai "kütyük" még esztétikusak is, és egy parkban ezekkel zenét hallgatva bizony irigy szemeket vonhatunk magunkra. 😎 

Ezek az eszközök már fényévnyire járnak a 15 éve a Józsefvárosi piacon árult "űbergagyi" kínai "audió" eszközöktől.

Amennyiben valaki rászánja a 30 ezer Ft.-ot és megveszi ezeket az eszközöket akkor igencsak meg fog lepődni azon, hogy ennyi pénzért milyen zenei minőséget kapott! Abban is biztos vagyok, hogy ez a rendszer lényegesen jobban szól majd, mint a lelógó fülzsír (Apple AirPods), amely ugyan a metróban manapság nagyon menő, de remélem ez idővel átalakul majd.... és egyre inkább a hangminőség kerül előtérbe a trendiséggel szemben.

Akik nem akarnak szimmetrikus kábelre áttérni, azok vehetnek egy iBasso DC02 készüléket (hajszálra azonosan néz ki, mint a DC01), amelynek súlya 8 gr (!), amelybe egy régebbi, de nagyon jó AKM 4490 DAC chip került, és amelybe egy 3,5 mm-es aszimmetrikus csatlakozót szereltek. Az ára hasonló a DC01-éhez.

Felvettem a kapcsolatot a hazai iBasso forgalmazóval, és közölték, hogy a DC01 és DC02 készülék ma nincs a kínálatukban, remélem a blogom olvasói előbb utóbb "kikényszerítik" majd, hogy ezt a kitűnő készüléket a forgalmazó behozza az országba.

Szegény ember HIFI-je

Akiknek még a fenti 30 ezer Ft.-os összeállítás is elérhetetlen, de nem bírják elviselni az olcsó mobiltelefonjuk által kínált pocsék zenei minőséget, nos nekik is van megoldás!

A világ legolcsóbb (5 dolláros!) "audiofil" fülhallgatójával (VE Monk)

hírnevet szerzett Venture Electronics cég VE Odyssey HD néven 

mobil audió adaptert dobott piacra, amely két változatban kapható:

3,5 mm-es aszimmetrikus kimenettel (fenti képen) 10 dollárért!!!,

2,5 mm-es szimmetrikus kimenettel 30 dollárért!

KZ ZSN Pro 1 DD + 1 BA hibrid belső füles 14 dollárért!

Senki ne gondolja, hogy a fenti 24 dollárba, azaz 7 ezer Ft.-ba (!!!) kerülő a mobiltelefonunkhoz csatlakoztatható összeállítás hasonló szintet nyújt, mint a 100 dolláros, azaz 30 ezer Ft.-os rendszer, de hogy ez a nagyon olcsó rendszer is jobban fog szólni, mint a mobilunkhoz adott adapter a gyári fülhallgatóval, arra mérget vehetünk.

Jól látható, hogy a Fiio M5-nek egyre nagyobb és egyre olcsóbb (!) konkurenciával kell majd megbirkóznia, de ez igaz a BTR3, és BTR5 készülékekre is.

Fiio M5

Ami tetszett

Nagyon sok funkciót tud, a duplex Bluetoothtól (fogadás és küldés) 

a lépésszámlálón, a különböző óra számlapokon, a Micro SD kártyán,
a hangrögzítőn és az USB-s lejátszáson keresztül a DSD fájlok lejátszásáig,

Kisméretű, kis súlyú igazán hordozható készülék,

Kellemes hallgatható hangminőség, még ha kategóriájában 

vannak nála jobb minőségű lejátszók is,

A tavalyi év végén általam legjobbnak jelölt hordozható lejátszó,

a Fiio BTR3-hoz képest mind funkcionalitásban, mind

a beépített főbb egységek (DAC, fejhallgató erősítő) 

minőségében igaz kismértékű, de előrelépés,

A legjobb (már működőképes) Bluetooth kodek-ek

mindegyikét beépítették, így a legjobb aptX HD-t és LDAC-ot is,

A fiatalabb generáció által elvárt "döngetős" hangzást kíválóan hozza.

Ami nem tetszett

A hangolásánál nagyon is szem előtt tartották az Y és Z generáció zenei

igényeit, azaz a dinamikusnak ható, de kissé mesterséges hangzást,

amely mind a mély, mind a magas hangokat kiemeli, ezáltal

harsányabb a hangja, mint amit az audiofilek elvárnának,
A neutrálistól eltérő, színezett hangzás jellemző az M5-re,
de ezt nem fogja mindenki észrevenni.

Ha valaki ezek után egy boltban meghallgatja az M5-t és nagyon tetszik neki a hangja, akkor azért ne lepődjön meg. Napjaink digitális zenei forradalma idején a gyártók szinte havonta dobnak piacra egy egy zenelejátszót, így az önmagában teljesen élvezhető  hangú M5 csak más, kiemelkedően tehetséges lejátszókkal összevetve tűnik kissé színezettnek, nem elég természetesnek.