Fiio M11S mobil zenelejátszó, Fiio FH7S hibrid és KZ x HBB PR2 síkmágneses belső fülesekkel és Meze 109 Pro fejhallgatóval meghallgatva. A Kicsi a Nagy az Artúr és az Indián....

 Köszönet a Fiio hazai importőrének azért, hogy ezúttal meghallgathattam a tavalyi évben általam legjobbnak tartott Fiio M11 Plus (ESS) MOZEL (mobil zenelejátszó) "kistestvérét" az M11S-t és a Fiio hibrid (lengőnyelves és dinamikus hangkeltő elemeket magában foglaló) belső füles-ét, az FH7S-t (IEM).

Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében

Fiio M11S

Kiváló specifikáció, nagyon magas kimenő teljesítmény,
Android 10 operációs rendszer, 14 óra üzemidő (!)

Habár mióta tavaly megvettem és rendszeresen használom a 1More EVO fülbejátszó-t már leírtam, hogy az EVO szól annyira jól, hogy már nemigen fogok visszatérni a korábban általam nagyon kedvelt kábeles belső füles-ek (IEMs) használatához, mégis be kell valljam, hogy mióta többször volt módom meghallgatni a Meze szenzációs síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatóit (Empyrean és Elite), azóta izgat, hogy hogyan szólhat egy síkmágneses belső füles. Sajnos ezek ára korábban eléggé borsos volt. Az első "megfizethető" ilyen készülék a TinHIFI P1 volt, de az is 160 $-ba került, tehát más árkategória volt, mint az általam korábban kipróbált kínai gyártmányú KZ ZSN, ZSX, vagy ZAX hibrid belső füles-ek, amelyek ára kevesebb, mint 50 $ volt. A manapság a még "megfizethető" kategóriában leginkább ajánlott síkmágneses belső füles a Letshuoer S12 legolcsóbb ára a kínai webáruházban 141 €, tehát több, mint 50 ezer forint.

Most viszont találtam egy vissza nem utasítható ajánlatot a legismertebb kínai webáruházban, ahonnan akcióban 37 €-ért (!!!), azaz akkori árfolyamon kevesebb, mint 14 ezer (!!!) forintért vásároltam meg a KZ Acoustics KZ x HBB PR2 síkmágneses (planar magnetic) belső füles-ét. Ennyiért még soha nem lehetett kapni ilyen technológiájú belső füles-t. Úgy döntöttem, hogy a nemrég megérkezett síkmágneses kínai belső füles-t is bevonom a mostani tesztbe.

Fiio M11S

Tavaly nálam nagy sikert aratott az M11 Plus, amelybe ESS DAC chipeket és THX erősítőt építettek. Igaz kicsit nagy és nehéz a készülék és nem volt a legjobb innováció a csúszkás hangerőszabályzó, de a hangminősége magával ragadó volt, amelyre bizony rá lehetett kattanni.

Az M11S ára itthon - az EUR - forint árfolyam sűrű ingadozása miatt - 250 ezer forint, de külföldön néha 500 €-ért is megvásárolható.

Vásárlói szemmel sokkal jobb lenne, ha az árfolyam változás kockázatát nem építenék be a hazai árakba, hanem a készülék árát - mint oly sok drága terméket áruló magyar kereskedő - euróban állapítanák meg, ebben az esetben nem lehetne (szállítással együtt) 20%-al olcsóbban megvásárolni a készüléket például a német Amazonról...

Az első benyomásom a készülékről kedvező volt, minőségi a kivitele, jó a mérete, amely lényegesen kisebb és némileg könyebb, mint az M11 Plus volt. A képernyője is teljesen rendben van.

Amikor a hangerő állító csúszkát megláttam, először elszomorodtam, amikor viszont rájöttem, hogy ez a csúszka csak ránézésre hasonlít az M11 Plus hangerő szabályozójára és az M11S-en már egy fel-le billenő kivitelt alkalmaztak, azaz ha fent nyomjuk meg, akkor növeli, ha alul nyomjuk meg akkor csökkenti a hangerőt, rájöttem, hogy a Fiio bizony odafigyel a vásárlók véleményére és az újabb készülékeken javítanak a felhasználói élményen. 😀

2 db ESS gyártmányú ES9038Q2M DAC chip és

számos digitális, hangminőség javító megoldás található az M11S-ben

Nagyon nagy a különbség a szimmetrikus kimenet(ek) (2,5 mm + 4,4 mm-es) jelszintje és az asszimetrikus kimenet (3,5 mm) jelszintje között. Előbbi 680 mW, utóbbi 200 mW 32 ohm-on. 

A készülék elődjének az általam korábban tesztelt M11 tekinthető és az talán nem számít már a teszt elején spoilernek ha azt mondom az M11S szerintem klasszissal jobb lejátszó, mint az M11 volt.

A készülék Bluetooth 5.0 technológiával van ellátva és szinte minden Bluetooth kodeket ismer, beleértve a legjobb hagminőségre képes LDAC és LHDC kodekeket is.

A bekapcsológomb multifunkciós, összesen 9 féle funkció állatható be vele a szünet/lejátszás-tól kezdve a szűrőkön át az USB, vagy Bluetooth módokig.

Az M11S 8 x -os MQA kibontás funkcióra képes.

Itt és most mindenképpen meg kell álljak, hiszen napjaink egyik legnagyobb audiofil kérdőjele az MQA jövője. Az elmúlt évtized egyik legjobb audiofil technológiáját menedzselő MQA Ltd. ugyanis nemrég csődvédelmet kért és ez bizonytalanná tette a technológia jövőbeni elérhetőségét.

A TIDAL új vezetője jelezte, hogy kb. 6 millió zeneszámot nagyfelbontású (Hi-Res) Flac formátumban tesznek majd elérhetővé - várhatóan augusztus hónapban - és bár kérdésre azt válaszolta, hogy a TIDAL-nek fontos, hogy minden hozzáférhető technológia, így az MQA-vel előállított albumok, zeneszámok is elérhetők legyenek a platformon, mégis az első - egyelőre IOS készülékeken - megjelent frissítést telepítők arról számoltak be, hogy már nem választható ki, hogy az új Hi-Res Flac, vagy MQA formátumban akar zenét hallgatni az előfizető. Praktikusan nem lehet tudni, hogy milyen technológiával készített Hi-Res zenei fájlokat hallunk.

Néhány lelkes zenehallgató jelezte, hogy a Roon (az egyik legjobb zenehallgatásra kifejlesztett, de nem olcsó szoftver rendszer) segítségével meg tudták különböztetni a TIDAL-en MQA formátumban és az új HI-RES Flac formátumban fent lévő zenéket és össze tudták hasonlítani a kétféle formátum hangminőségét. Állítólag az MQA változat sokkal jobban szólt, de ne zárjuk ki az elkötelezett MQA hívők "némi" elfogultságát.

Szerencsére az általam Magyarországon használt szoftverek (UAPP és TIDAL Android-os alkalmazások, BluOS Android-os alkalmazás) egyelőre továbbra is a korábbi módon Master-ként jelöli az MQA albumokat és zeneszámokat, az UAPP ki is írja a felbontásukat és jelzi, hogy MQA verziót hallgatunk, viszont a Windows 10 alatti TIDAL alkalmazásról néhány napja eltüntek az MQA logók és ott nem igazán tudni, hogy MQA, vagy más típusú Hi-Res fájlok találhatók.

Sajnos az MQA Ltd. vezetői nem nyilatkoznak, jó eséllyel azért, mert még abban reménykednek, hogy találnak olyan befektetőt, aki fantáziát lát az MQA technológiában.

A létező legrosszabb, ami történhet, ha a sok millió - nem kevés idő és pénz befektetéssel - MQA technológiával átalakított zenei fájl eltűnne a TIDAL távzene (streaming) szolgáltató felületéről.

Jó tudom, hogy a VHS kontra Betamax technológiai verseny során a szakemberek azt mondták, hogy a Betamax volt a jobb technológia, mégis kereskedelmi okok miatt eltűnt a süllyesztőbe és a VHS terjedt el, de akinek van egy jó és MQA képes lejátszó berendezése, ő tudja milyen jól szólnak ezek az albumok, megközelítve a korábban magasan a legjobb hangminőséget nyújtó hanglemezek minőségét, amit sikeres és elismert hangmérnökök is megerősítettek.

Az új Hi-Res Flac fájlokról azt kell tudni, hogy azok sokkal nagyobb méretűek lesznek, mint a különleges módon "becsomagolt" MQA fájlok, és ugyan ma már az internet sávszélesség lehetővé teszi nagyobb fájlok átvitelét, de az MQA technológia lényege nem a fájlok méretének csökkentése, hanem az úgynevezett "deblurring", azaz az audio jelek időbeli pontosságának javítása, csökkentve a felvételi és lejátszási lánc egyes elemei által okozott elmosódást. A technológia révén különlegesen életszerű, analógos hangzást sikerült elérniük.

Amnnyiben az MQA eltűnik a TIDAL-ről, akkor sokan el fogják hagyni a távzene (streaming) szolgáltatót, más minőségi zenelejátszást lehetővé tevő szolgáltatókhoz "átmenve" (pl. QOBUZ, Amazon HD, Apple Music). Fura, hogy ezt a TIDAL döntéshozói még nem érzékelik, de reméljük az ösztöneik majd súgnak nekik, igaz jó eséllyel az MQA zenékhez való hozzáférésről szóló döntést nem érzelmi, hanem üzleti alapon fogják meghozni.

Breaking News!

2023. szeptember 20-án bejelentették, hogy a Bluesound, NAD és PSB (hangfalak) márkákat magában foglaló kanadai Lenbrook Corp. megvásárolta az MQA-t teljes egészében, ami egyrészt jelenti a jogokat, másrészt pedig az angol MQA Ltd. fejlesztőit és az MQA technológiát értékesítő személyzetét is.
Ezzel a kanadai magántulajdonban lévő céghez kerültek az MQA és a vezeték nélküli nagy felbontású zenelejátszást lehetővé tévő SCL6 (korábban MQair) kodekek is.
Ez a hír az MQA jövője szempontjából azért nagy jelentőségű, mert a kanadai cégcsoport fejlesztette ki az egyik legjobb zenei lejátszó szoftvert a BluOS-t, amelyet én is nap, mint nap használok az otthoni lejátszó rendszeremben a Bluesound Node 2-n. A BluOS-t a Lenbrook más ismert audió cégeknek is liszenszeli:

Az MQA-val kapcsolatos minden jog megvásárlása
utat nyithat a Lenbrook számára az MQA-t is magában foglaló

BluOS platform széles körben való elterjesztéséhez is.
A megújított BluOS október közepén érkezik.

Azt már korábban bejelentették, hogy az SCL6 kodek vételére képes első, PSB által gyártott fejhallgatók 2024-ben várhatók, de szinte biztosra vehető, hogy a kodek felhasználását a cégcsoport nem akarja kizárólagossá tenni, hanem más gyártóknak is liszenszelni fogják majd azt.

Még nem tudni, hogy a Lenbrook milyen távzene (streaming) platfromon képzeli el az MQA albumok közzétételét, maradnak az időközben MQA szempontból teljesen káoszossá vált TIDAL-en, vagy megállapodnak más streaming szolgáltatóval, de ami a lényeg, az MQA jó kezekbe került és hozzáértő, sikeres cégcsoport egyengeti majd a jövőjét. 😍

Fiio FH7S

Az FH7S belső füles ára itthon 185 ezer forint (nem sokkal több, mint külföldön)

Láttam már a Fiio kínálatában ennél szebb formatervezésű készüléket is,

de a fülben nagyon kényelmes, főleg miután rájöttem, hogy a számos 

a készülék csomagjában található füldugó közül a legnagyobb szilikonos 

füldugó a legkényelmesebb. Az FH7S-hez egy MMCX rendszerű, 

 korrekt minőségű kábelt adnak, cserélhető csatlakozókkal (!!!).

Nagy kérdés, hogy manapság milyen kereslet tapasztalható egy 185 ezer forintért kapható belső füles-re, de ettől függetlenül hálával tartozom a hazai Fiio képviseletnek azért, hogy a teszthez rendelkezésemre bocsátották a készüléket.

Az FH7S-ben 1 db. viszonylag nagyméretű (13,6 mm átmérőjű) dinamikus meghajtó és 4 db. kiemelkedő minőségű, Knowles gyártmányú lengőnyelves (balanced armature) meghajtó található oldalanként. Ezt az összeállítást nevezik hibrid rendszerűnek, amelynek nagy előnye, hogy a dinamikus meghajtó szép mély és szubbasszus hangokat képes produkálni, míg a lengőnyelves meghajtók az emberi énekhangért (közép tartomány) és a magas hangokért felelősek. Az ilyen hibrid belső füles-ek sok finom részletet és jellemzően jó sztereo teret képesek megjeleníteni.

Ennyi pénzért már komoly tartozékokat kapunk a füldugókon túl egy jól kinéző tokot és más "nyalánkságokat" is találunk a gyári dobozban. Az egyik legjobb újdonság a kábelhez járó cserélhető csatlakozó (!) adnak egy 3,5 mm-es asszimetrikus és egy 4,4 mm-es szimmetrikus csatlakozót ugyanahhoz a kábelhez! Amire vigyázni kell, az az, hogy amikor kicsavarjuk a menetes csatlakozó véget és kihúzzuk annak a hengeres részben lévő négy tüskéhez csatlakozó gumi (?) aljzatát, akkor amikor a másik rendszerű csatlakozót behelyezzük a helyére figyeljünk arra, hogy a fém hüvely belselyében van egy vékony "borda", míg a gumi (?) csatlakozó aljzaton egy horony. Úgy kell becsúsztatnunk a csatlakozót a helyére, hogy a horony rácsússzon a bordára, mert ha máshogy csúsztatjuk rá a csatlakozót, akkor akár a jobb és bal csatornát is felcserélhetjük. Amúgy ez a megoldás szerintem szenzációsan jó 👌, remélem a Meze-nél is látják majd ezt... Azt már korábban is láttam, hogy a kínai webáruházakból belső füles-ekhez rendelhető kábelekhez már egy egyszerű módon cserélhető asszimetrikus és szimmetrikus csatlakozót is adnak, de komoly gyártónál most láttam először ezt a megoldást. 

Ezzel szemben én megvettem a Meze ezüstözött középkategóriájú kábelét kétszer (3,5 mm-es és 2,5 mm-es csatlakozóval is). Remélem a jövőben a prémium fejhallgatókhoz is kitalálnak valami hasonlóan korrekt csatlakozócsere megoldást. Biztos nem ördöngősség ha ma már egy elektromos autónak is lehet cserélni az akkumulátorát. Azt biztosan nehezebb volt megoldani.😘

KZ x HBB PR2

Élőben még a képen láthatónál is jobban néz ki a PR2 és
ami ennél is lényegesebb, hogy a fülünkben is nagyon kényelmes
és ez az első KZ belső füles, amelyiket a dobozából kivéve
a gyári füldugóval betettem a fülembe, és később sem cseréltem ki,
mivel egy jó minőségű memóriahabos füldugóval adják,
amely akár órákig tartó kellemes zenehallgatást tesz lehetővé.

A készülék nevét azért meg kell magyarázzam. Nos mi is az a HBB? Lesz aki felnevet majd, de a HBB azt jelenti: "Hawaii Bad Boy". Ő egy létező YouTuber tesztelő, aki a HBB elnevezésen kívül még Bad Guy Good Audio Reviews kicsit vicces néven is tesztelget. Manapság divatos, hogy egy ismert zenével foglalkozó személyiség "tunningolja" meg egy audió készülék hangját (gondoljunk csak vissza a Beats by Dr. Dre fejhallgatókra).

Mielőtt tesztelek egy készüléket ritkán olvasok róla teszteket, de most megtettem és amikor azt írták, hogy a PR2 és a "megfizethető" kategória legjobbjának tartott Letshuoer S12 hangminősége között nincs jelentős különbség, na akkor határoztam el, hogy az osztrák síterepek hüttéiben két wiener schnitzel árának megfelelő pénzért veszek próbából egy ilyen KZ x HBB PR2 belső füles-t.

A tesztkészülék M11S-t leszámítva minden készüléket bejárattam kb. 4 napig, hogy a legjobb formájukra hozzam őket.

Úgy döntöttem, hogy meghallgatom a Fiio M11S MOZEL (DAP) hangját a saját Meze 109 Pro fejhallgatómmal a hihetetlenül jó réz PCUHD prémium Meze asszimetrikus (single ended) kábellel, a Fiio FH7S belső füles-sel a saját gyári (MMCX rendszerű) asszimetrikus (3,5 mm-es, single ended) kábellel és a KZ x HBB PR2 síkmágneses (planar magnetic) belső füles-el a korábban vett Yinyoo 2,5 mm-es csatlakozós ezüstözött szimmetrikus (balanced) kábellel. Azért választottam ezt, mert egy síkmágneses fej-, vagy fülhallgató sokkal nehezebben hajtható meg, mint egy hibrid rendszerű készülék, ezért fontos volt kihasználni a szimmetrikus (balanced) kimenet több, mint 3-szoros jelszintjét.

Tesztfelvételek meghallgatása

Sajnos ma már a zseniális kubai zenészek többsége a mennybe távozott,

de ez az albumuk bekerült a hallhatatlan zenék közé.

Először az FH7S belső füles-sel hallgattam meg a felvételt. Nagyon kellemesen szólt a zene, jó volt a transzparencia. A fúvósok kicsit természetellenesen szólaltak meg, a PR2-n ezek kicsit jobban szóltak.

Az olcsó PR2-n hallgatva a zene alapvetően kellemes volt. A síkmágneses fej-, illetve fülhallgatók sokkal nehezebben meghajthatók, mint a dinamikus, vagy hibrid készülékek. Ennél a felvételnél a hibrid FH7S 56-os hangerőszinten szólt jól, míg a PR2 74-es szinten. 
Az M11S elég jól vizsgázott kimeneti jelszintből a szimmetrikus (balanced) kimeneten, de azt gondolom, hogy a PR2 legjobb formájához még ennél is nagyobb kimeneti jelszintre lenne szükség.

Aki a nagyon olcsó ára miatt megvásárol majd egy PR2-t azért gondoljon majd erre, hiszen aligha fog egy PR2-höz megvenni egy Fiio Q7 lejátszót, amelyiknek félelmetesen magas a kimeneti jelszintje.

Szerencsére ma már lehet kapni megfizethető kisméretű USB-s lejátszókat (dongle) magas kimeneti jelszinttel is, például az állítólag nagyon szép hangú iBasso DC04Pro-t.

Összességében azért a Fiio FH7S kicsit jobb teret szólaltatott meg, kicsit jobb volt az összhatás, mint a PR2-nél, de a hangzásbeli különbség messze nem volt arányos a 13 x-os (!!!) árkülönbséggel. 

Ezt követően az otthoni csöves rendszeremen (iFi LAN iSilencer hálózati jeljavítóval "megtámogatott" Bluesound Node 2 távzene játszó + Feliks Echo csöves erősítő) hallgattam meg a Chan Chan-t, a Kubá-ban talán legtöbbet játszott zeneszámot a saját Meze 109 Pro fejhallgatóval a prémium minőségű PCUHD réz kábellel.

Az otthoni rendszerem fényévekkel jobban szólt, mint az M11S a belső füles-ekkel hallgatva. Nagyon szépen kinyílt a tér, az együttes által produkált zenei hangok hol jobbra lent, hol balra fent szólaltak meg, nagyon szép tiszta és életszerű volt az énekhangok a fúvósok és a gitár hangja.

Ez után ugyanezzel a fejhallgatóval és kábellel az M11S-ről hallgattam meg a zeneszámot.

Nagyon kellemesen, szépen szólt, de az otthoni rendszer szintjét nem tudta elérni.
Egyértelműen sokkal szebben szólt a Meze fejhallgatóval az M11S, mint a belső füles-ekkel.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy az M11S fele annyiba kerül, mint az otthoni fejhallgatós rendszerem, ehhez képest azért tényleg nagyon szépen szólalt meg.

Ez a felvétel elsőrangú. Annak ellenére, hogy egy zenész játszik a gitáron,

a zene betölti a teret és néha úgy szól, mintha egy gitárzenekar játszana.

Nagyszerű a lejátszó berendezés sebességének és a mély hangok

megszólaltatásának ellenőrzésére.

Először az otthoni csöves fejhallgatós rendszeremen hallgattam meg. Gyönyörűen, életszerűen szólt. Ilyen hangzásúnak kellene lennie egy igazán jó fejhallgatós rendszernek.

Az M11S-ről először a Meze 109 Pro-val hallgattam meg a My Bass-t és nagyon tetszett a hangzása.

Nagyon jók voltak a dinamikai váltások, jó volt a transzparencia. Nyilván nem voltak olyan "hátborzongatók" a dinamikai váltások, mint az otthoni rendszeremen, de ettől még ez egy kiváló szinvonal.

Ehhez a magas szinthez képest a két belső füles-sel való próba már jelentős minőségi visszaesést hozott.

A Meze 109 Pro félelmetesen életszerűen képes megszólaltatni egy jó felvételt, ennek a szinvonalnak a közelében sem volt a PR2. Ettől függetlenül viszonylag élvezhető mélyhangokat szólaltatott meg.

Ami nem tetszett az a gitár játék fémes magas hangjainak előtérbe helyezése és néha tolakodó megszólaltatása.

A Fiio FH7S-el hallgatva a mély hangok hangsúlyosabbak voltak. Úgy tűnik, hogy a hibrid rendszerű belső füles dinamikus meghajtója mélyebbre tud menni a PR2 szintű síkmágneses megoldásnál. 

Mégis elmondható, hogy a síkmágneses megoldás könnyedsége, erőlködés mentessége összességében kellemessé teszi a zenehallgatást, de az nyilván nem véletlen, hogy a Meze, amelyiknak nagyon komoly tapasztalata van síkmágneses fejhallgatók tervezése és gyártása terén nem gyárt síkmágneses belső füles-t (az Advar dinamikus, a Rai Penta hibrid rendszerű), valószínűleg azért, mert ilyen kis méretű membránnal nem lehetett olyan szintű hangminőséget produkálni, mint "hagyományos" meghajtók használatával.

A Fiio FH7S összességében azáltal bizonyult jobbnak a KZ x HBB PR2-nél, hogy kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott és egyetlen pillanatig sem hallatszottak kellemetlen, bántó (sibilant) hangok.

Azért azt hangsúlyozni kell, hogy a különbség messze nem tükrözte a két belső füles ára közötti különbséget.

A magyar zenészekkel gyakran együtt játszó, "tiszteletbeli magyar", 

egyébként osztrák blues zenész zenéjét nagyon szeretem.

A hangja a fiatal Bob Dylen-re emlékeztet.

Először a KZ x HBB PR2-vel hallgattam meg és habár nem szeretek soha prejudikálni, de ezúttal a hangminőség jobb volt, mint amit vártam. Főleg a fúvós rész volt nagyon jó. Kicsit intimebb, beszűkültebb teret jelenített meg, mint a Fiio FH7S, de összességében nagyon hasonló szintet hozott, mint a Fiio! Sokkal kisebb volt a hangzásbeli különbség, mint a korábbi tesztfelvételeknél.

Ez a megállapítás komoly dicséret a PR2 számára tekintve a két készülék közötti hatalmas árkülönbséget.

Ezúttal talán a felvétel hiányosságai volt az oka annak, hogy az M11S-el és a Meze 109 Pro-val meghallgatva kicsit unalmasan szólalt meg a blues, pedig a dal minden csak nem unalmas. Más teszt felvételeknél ilyet egyáltalán nem tapsztaltam.

Az otthoni rendszeremmel meghallgatva a korábbi érzékelhető, de nem ég és föld különbség helyett az M11S-hez képest ennél a felvételnél hatalmas minőségi különbséget mutatott. Úgy tűnik, hogy egy nem kiemelkedő stúdió felvételt a csöves rendszer sokkal izgalmasabban tud megszólaltatni, mint egy egyébként nagyon jó minőségű hordozható lejátszó.

Bob James a kiváló amerikai jazz zongorista remek 2018-as albumának

legjobb felvétele. Hangminőség tekintetében egy új felfedezés, kiváló felvétel.

Markáns hangú zongora, dob, cintányérok és nagybőgő szólalnak meg a felvételen.

Az M11S-ről ez a felvétel egészen szenzációsan szólalt meg! Korábban nekem a legjobban az M11 Plus (ESS) THX erősítővel ellátott MOZEL (DAP) hangja tetszett a legjobban, igaz még nem járt nálam olyan szintű Fiio lejátszó, mint az M15S, vagy az M17, de előbbi 420 ezer, utóbbi 750 ezer forintba kerül, tehát teljesen más kategóriát képviselnek, mint a 250 ezer forintért kapható M11S, vagy a 300 ezer forintért megvehető M11 Plus.

Az M11S hangzása meglepően közel tud kerülni az M11 Plus-hoz. Ebben a lejátszóban az OPA926 típusú erősítő chipek hangja nagyon minőségi hangzásra képes, tényleg csak kismértékben marad el az általam annyira kedvelt, "behízelgő" hangú THX AAA erősítők hangjától.

A Meze 109 Pro hangzását legjobban leíró szó a harmónia. Az egyes tartományok megszólalása jól kiegészíti egymást, egyik sem akar elurakodni a másikon és nagyon természetes, levegős a megszólalás, nagyon sok finom részlettel és jó térérzettel.

Az otthoni rendszeremen ez a felvétel tökéletesen életszerű módon, nagy élvezetet okozva szólalt meg.

Az egyes hangszerek hangjának rétegeit sokkal jobban jelenítette meg, mint az M11S.

A probléma a Fiio FH7S belső füles-nél az volt, hogy a zongora magas regiszterei kicsit eluralkodtak a hangzáson, míg a nagybőgő kicsit háttérbe szorult, tehát nem volt meg az a harmónia, amelyet a 109 Pro-ról mindkét lejátszóról hallottam. A hibrid rendszerű FH7S a hibái ellenére is kellemes összhatást produkált.

A PR2 meghallgatása közben azt egyértelműen megállapítottam, hogy a szimmetrikus (balanced) kimenetről alacsonyabb volt a zaj, jobb volt a transzparencia, tehát aki egy jó minőségű belső füles-t vásárol magának, vegyen mellé egy szimmetrikus kábelt és egy olyan lejátszót, amelyen van (2,5 mm-es, vagy 4,4 mm-es) szimmetrikus kimenet (is).

A PR2 a magas hangokat kicsit tolakodóan adta vissza, de a felvétel végén nagyon szépen szólaltak meg a dobok és a cinnek hangzását természetesebben szólaltatta meg a síkmágneses belső füles, mint a hibrid rendszerű FH7S.

Nem volt nagy különbség a két belső füles között ezen a felvételen!

Talán ezt a felvételt hallgattam meg legtöbbször az elmúlt hónapokban
és nem csak a tesztelés során. Ez a dal csodás érzelmi értékkel bír,
egyike a kevés hazai MQA felvételeknek és kiváló hangmérnöki munkát tükröz.

A KZ x HBB PR2 nagyon kellemesen szólt önmagában, abszolút élvezhető hangzást produkálva, de amikor a Fiio FH7S megszólalt, akkor megállapítottam, hogy itt sokkal több finom részletet volt képes megszólaltatni, mint a PR2. Az énekhagok és a hangszerhangok és a transzparencia is jobb volt az FH7S-en. Az FH7S-t először a 4,4 mm-es szimetrikus (balanced) kábelcsatlakozóval hallgattam meg, amellyel nagyon szépen, alacsony zajjal, sok finom részletet megjelenítve, levegős hangzást nyújtva szólalt meg, majd kipróbáltam a 3,5 mm-es asszimetrikus (single ended) csatlakozóval is. Jelentős különbség nem volt a két hangzás között, de a hangerőt 10 egységgel (50-ről 60-ra) fel kellett vennem a jóval alcsonyabb kimeneti jelszintet nyújtó asszimetrikus kimenetet használva. A szimmetrikus kimenetről kicsivel alacsonyabb volt a zaj és kicsivel jobb volt a transzparencia, azaz a felvétel két szélén megszólaló hangszerek és a végén az énekesnő hangja is kicsit "puhábban", kellemesebben szólalt meg, mint az asszimetrikus csatlakozót használva.

Minden tekintetben sokkal jobb volt a hangzás a 109 Pro-n az M11S-ről hallgatva, mint a két belső füles-en. Presszer hangja sokkal természetesebb volt, az egész produkció művészibb, sokrétűbb, érdekesebb volt, mint akármelyik belső füles-ről hallgatva. Ez volt az M11S eddigi legjobb teljesítménye. Egy zenelejátszó akkor igazán jó, ha az általa megszólaltatott zene tud hatni az érzelmeinkre. Nos ez a dal képes volt magával ragadni, beszippantani az M11S-ről fejhallgatóval hallgatva. 

Az otthoni rendszeren meghallgatva annak ellenére, hogy Presszer hangja itt volt a legéletszerűbb, ezúttal minimális volt a különbség a csöves erősítős rendszer és az M11S hangzása között.
Az otthoni rendszeremhez ennyire közel korábban nem tudott kerülni az M11S.

Ebből a tapasztalatból azt a tanulságot szűrtem le, hogy minél jobb egy hangfelvétel minősége, az M11S annál tökéletesebb produkciót nyújt. Ott ahol vannak felvételi hiányosságok, az otthoni csöves rendszer azokat a felvételeket jobb minőségben volt képes lejátszani, mint az M11S.

A TIDAL-en a CD minőségű (lossless) jazz felvételek közül
az egyik legjobb hangminőségű a BussDrumBone trió felvétele.
A zenekar áll egy nagybőgősből egy dobosból és egy trombon 
fúvóshangszeren játszó zenészből, mégis a felvétel egyes részeinél
úgy érezzük, mintha egy sokkal nagyobb zenekar adná elő a produkciót.

Először a KZ PR2-vel hallgattam meg, abszolút élvezhető volt, nem voltak benne tolakodó hangok. Viszonylag jó volt a sztereó tér. Általánosságban a PR2 hangjából kicsit hiányolom az erőteljesebb, több réteget megmutató mély hangokat. 

Ebbe a körbe beiktattam a következő tesztemhez már megérkezett iFi Go pod (Bluetooth) vezeték nélküli lejátszót a hozzá csatlakoztatott Meze Rai Penta prémium minőségű belső füles-sel (IEM), amely szintén hibrid rendszerű (1 dinamikus + 4 lengőnyelves meghajtóval szerelt) összeállítás, amelyet az iFi neves belső füles gyártókkal szövetkezve csomagajánlatként árult, mielőtt a Go pod-ot piacra dobta volna 399 €-s áron.

Részleteket a későbbi teszt során közlök majd, most csak annyit, hogy

mint egy cseresznyét, a fülünkre helyezhetjük ezt a kábelektől
mentes rendszert, amelyhez kapunk háromféle rendszerű csatlakozót is.

Ez a kettős egy csomagban 1199 €-ba kerül a Meze európai webshop-jában (az iFi már a csomagot nem árulja, csak a Go pod-ot 399 €-ért), azaz 460 ezer forint, amely összevetve a Fiio M11S 250 ezer forintos árával más árkategória, igaz az M11S-hez kell még venni egy fej-, vagy fülhallgatót is. A Go Pod + Rai Penta kettős azért egy lényegesen magasabb ligában játszik, mint az M11S bármelyik belső füles-sel meghallgatva.
Ennek megfelelően nagy élmény volt a vezeték nélküli rendszeren meghallgatni ezt a felvételt, nagyon szép természetesség, kiváló transzparencia és szinte semmit nem éreztem abból, hogy Bluetooth (veszteséges) vezeték nélküli rendszer szólt, a hangzás nagyon közel állt egy vezetékes rendszer hangzásához.

Következett az FH7S, nagy meglepetést okozva! Az M11S az FH7S-el hallgatva bizony megközelítette a Go pod + Rai Penta vezeték nélküli rendszer hangzását! A Rai Penta természetessége szinte páratlan, de az FH7S is kiváló belső füles mégha az ára kevesebb, mint a fele is a Rai Penta-nak.

Nagyon jó volt a sztereó tér, a dobok és cinnek hangja és a mély hangok és remek volt a transzparencia az FH7S-t hallgatva.

Fejhallgatóval három különböző forráskészülékről hallgattam meg ezt a felvételt:

1. Fiio M11S
2. Saját hordozható rendszer:
    iFi Go blu (Bluetooth lejátszó) + Vorzüge VorZamp Pure II + erősítő
3. Otthoni fejhallgatós rendszer

1. Az iFi Go pod + Meze Rai Penta vezeték nélküli lejátszó (nevezzük fülönfüggő lejátszó-nak 😊) hangminősége megközelítette az M11S + 109 Pro fejhallgatós rendszert, ami bravúr tekintettel arra, hogy a fejhallgatós rendszer kb. 600 €-val drágább, mint a vezeték nélküli páros.

Egyértelműen jobban szólt az M11S a Meze 109 Pro fejhallgatóval mindkét vezetékes belső füles-nél és valamivel jobban, mint a Go blu + Rai Penta. Ami ebben a rendszerben zseniális az a lejátszórendszer transzparenciája. Tökéletesen bele tudjuk élni magunkat, hogy ott ülünk a trió koncertjén, vagy hallgatjuk a stúdióban a lemetfelvételt.

2. A saját, vezeték nélküli rendszerem ára 700 € körül volt, ami kb. 200 €-val több, mint az M11S ára külföldön. Meglepő módon a vezeték nélküli rendszer kicsit kellemesebben, természetesebben szólt (LDAC kodek használatával), mint az M11S-ről kábellel hallgatva (mindkét esetben a 109 Pro + PCUHD kábelt használtam). Azt már korábban is megfigyeltem, hogy a Go blu és a Vorzüge szinergiája elképesztően jó. Az jutott eszembe, hogy tavaly amikor a Fiio M11 Plus-t teszteltem, akkor épp nálam voltak a Meze Elite és Meze Lyric síkmágneses fejhallgatók és azokkal hallgatva az M11 Plus azért lényegesen jobban szólt, mint a Go blu + Vorzüge páros, de ugye azok a fejhallgatók jóval többe kerültek, mint a 109 Pro, amelyik dinamikus rendszerű fejhallgató.

3. Az otthoni fejhallgatós rendszerről hallgatva a Kemp-et az magasan verte a mezőnyt. Olyan analógos hangzást tud produkálni, amely a legtöbb hordozható lejátszó számára már túl magas szint. Ne feledjük, hogy néhány hónapja a Bluesound Node 2 Ethernet csatlakozója és a WIFI Extender (jelkiterjesztő) felől érkező Audioquest Carbon CAT 7-es hálózati kábel közé beiktattam egy iFi LAN iSilencer kiegészítő eszközt, amely a vezetékes hálózatba helyezett eszközökről érkező zajokat, digitális hibákat kiszűri és sokat javít a zene hangzásán.

Összefoglalva az alábbi sorrendet lehet felállítani a Kemp meghallgatása során használt lejátszók között (zárójelben beírtam a szubjektív pontszámaimat is, színesen jelölve a vezeték nélküli lejátszó rendszereket):

1. Otthoni csöves fejhallgatós rendszer (100 pont)

2. iFi Go blu + Vorzüge + Meze 109 Pro + PCUHD réz kábel  (85 pont)

3. Fiio M11S + Meze 109 Pro + PCUHD réz kábel (80 pont)

4. iFi Go pod + Rai Penta (77 pont)

5. M11S + Fiio FH7S (70 pont)

6. M11S + KZ x HBB PR2 (65 pont)

A teszt végén kíváncsiságból összehasonlítottam a fenti tesztszámokat meghallgatva a síkmágneses (planar magnetic) PR2-t a néhány éve vásárolt KZ ZAX (1 db. dinamikus + 7 db. lengőnyelves - BA hangkeltő elem oldalanként, összesen 16!) belső fülessel, mindkettőnél a Yinyoo 2,5 mmm-es csatlakozóval szerelt szimmetrikus (balanced) kábelét az M11S-hez csatlakoztatva, hogy megállapítsam vajon a hasonló árért beszerzett kétféle rendszerű belső füles közül melyik szól jobban.

Nos egyértelmű volt a véleményem, a KZ ZAX hibrid belső füles-el összességében jobb élmény volt zenét hallgatni, mint a PR2-vel, komplexebb módon tolmácsolta a zenei sokszínűséget, szebb mélyhangokat produkált, és jobban emlékeztetett az FH7S hangjára, mint a PR2.

Azt azért a korrektség kedvéért el kell mondanom, hogy manapság a KZ ZAX az Aliexpressen 50 € alatt nem kapható, tehát a PR2 ára kb. 30%-al alacsonyabb. 

Összefoglalva a tapasztalataimat az M11S a méretét, súlyát és a felhasználói élményt tekintve kiváló lejátszó. Teljesen jó a kijelzője is, gyors az Android 10 operációs rendszere is, könnyen le tudtam tölteni rá a TIDAL és UAPP (USB Audio Player Pro) alkalmazásokat is.

Fiio M11S MOZEL (DAP)

Ami tetszett

A készülék DAC funkciója és a hangszíne van olyan jó, mint az M11 Plus-é;
Funkcionalitás szempontjából még jobb is, mint az M11 Plus, mivel
a hangerőszabályzó billenő funkcióját sokkal kellemesebb használni
az M11 Plus csúszkájánál, a készülék kisebb és könnyebb, mint az M11 Plus;
Az ezúttal nem THX gyártmányú erősítője megközelíti az M11 Plus-ét;
Nagyon jó dinamikát képes megjeleníteni, alacsony zaj és jó transzparencia mellett;
Nagyon jó mélyhang visszaadás, szép, természetes közép és kifejezetten jó magas tartomány;
Szimmetrikus kimenetének jelszintje elég magas még nehezen meghajtható
fej-, vagy fülhallgatók kiszolgálásához is;
Amennyiben az M11S itthon is 500 €-ba kerülne azt tudnám mondani,
hogy abban az árkategóriában ez az egyik legjobb zenelejátszó készülék.

Ami nem tetszett

Szinte csak nagyítóval lehet találni ilyet, egyetlen apróság:
Mivel a zenehallgató szobám tudatosan kicsit sötét, így ott
megfigyeltem, hogy nem volt könnyű a kábelek csatlakozóit
az M11S-be beledugni, mivel a készülék alján a csatlakozók,
mint lyukak sorakoznak. Jó lett volna köréjük egy fém
gyűrűt tenni, azért, hogy könnyebben lehessen csatlakoztatni
a fejhallgató és a belső füles-ek kábeleinek csatlakozóit.

Fiio FH7S hibrid belső füles

Ami tetszett

A gyári füldugók között találtam olyan, nagyméretű szilikon füldugót
amellyel órákig lehet zenét hallgatni, anélkül, hogy nyomást éreznénk a fülünkben;
A hangzás nagyon minőségi, a dinamikus hangkeltő elem nagyon szép mély hangokat
képes megjeleníteni, míg a remek minőségű Knowles gyártmányú lengőnyelves (BA)
hangkeltő elemek (4 db.) kiváló közép-, és magas tartományt képesek visszaadni,
és a hibrid rendszer összhangzása is nagyon jó, remek transzparenciával;
Az, hogy volt olyan teszt zeneszám, amelynél az FH7S vezetékes módban az M11S-el
képes volt megközelíteni a Go pod + Rai Penta kettős hangminőségét,
az minimum figyelemre méltó!

Ami nem tetszett

Memóriahabos füldugóval kicsit nyomja a fület, sokáig nem lehet vele zenét hallgatni;
A dizájn finoman szólva nem a legjobb, amit eddig láttam;
A készülék árát (185 ezer forint) kicsit sokallom, nem annyival szól jobban
a 14 ezer forintos PR2-nél, mint amennyivel többe kerül

KZ x HBB PR2 síkmágneses belső füles

Ami tetszett

A kivitele - főleg az árához képest - egészen kiváló, még a dizájnja is!
Ennyi pénzért ne várjuk azt, hogy jobban szól egy 13 x -os árú készüléknél (FH7S),
de egyes zeneszámoknál meglepően közel tud kerülni a drágább készülék szintjéhez!
A síkmágneses hangzásra jellemző könnyed, laza, erőlködésmentes hangzás;
Relatíve jó transzparencia, sok finom részlettel, viszonylag jó dinamika;
Szép emberi énekhangok, jó sztereó hatás;
Nagy előny, hogy a gyári memóriahabos füldugóval jól szól, és sokáig használható,
nem kell azzal kezdeni, hogy beszerezzünk egy minőségi füldugót.

Ami nem tetszett

Egyes felvételeknél kicsit tolakodó magashangokat produkált;
A mélyhang visszadásából hiányzott kicsivel több "tömeg" és például
a nagybőgő által megszólaltatott hangszinek sokaságát kevésbé adta vissza;
Bár kétségtelen, hogy vannak előnyei a síkmágneses technológiának,
de a hibrid rendszerű KZ ZAX azért összességében szebben szól, mint a PR2.

Mivel szinte minden tesztemhez a Meze 109 Pro fejhallgatómat használom,
a hozzá vásárolt PCUHD réz asszimetrikus kábellel, és már nagyon sok
mindent elárultam erről a fejhallgatóról, ezért most erről is véleményt mondok:

Meze 109 Pro fejhallgató, Meze PCUHD réz kábellel

Ami tetszett

Először amikor bejelentették a 109 Pro 800 €-s árát még kicsit sokalltam azt,
főleg a Meze 99 Classics 300 €-s árához képest és csak azt néztem, hogy
mindkét készülék dinamikus rendszerű. Később rájöttem, hogy a 109 Pro nemhogy
nem drága, hanem inkább olcsónak mondható, mivel ezért az árért nem kapható
a fejhallgató piacon ilyen zseniális hangú készülék! A 109 Pro,
mint egy Michelin csillagos szakács a zene minden finomságát feltálalja nekünk,
elképesztő dinamikai különbségeket megmutatva a leghallkabb és a leghangosabb
részek között, nem óriási, de nagyon szép és természetes térrel és egészen
lenyűgöző transzparenciával. A mély, közép, és magas tartományokat egymással tökéletes
harmóniában jeleníti meg, az énekhangok minden ízét visszahozza;
Habár szerettem a 99 Classics búgó mélyhangjait is, de a 109 Pro a basszus szót
más minőségi szintre emelte, nagyon természetesen megszólaltatva az olyan 
hangszereket, mint a nagybőgő és a basszusgitár;
Meg kell említenem, hogy sokat hezitáltam megvegyem-e a "nem olcsó"
Meze PCUHD réz kábelt. Végül elhatároztam magam és bevallom
ez volt az egyik legjobb audiofil döntésem, mert ez a kábel nagyon sokat javít
a 109 Pro hangzásán, konkrétan ezzel a kábellel az sem "fáj", hogy nem szimmetrikus
kábellel hallgatok zenét, amely tapasztalatom szerint csökkentené a zajt, még több
finom részletet jelenítene meg, mint az asszimetrikus kábel (elvileg), de a gyakorlatban
a PCUHD-t használom még a hordozható rendszeremhez is, mert a korábban vásárolt
Meze ezüstözött asszimetrikus kábelnél a PCUHD kábellel a 109 Pro ahogy mondani
szokták fényévekkel jobban szól 😍. Amúgy kíváncsi lennék arra, hogy hogyan szólhat
a 109 Pro egy ugyanilyen PCUHD szimmetrikus kábellel, de mivel jelenleg mind az otthoni,
mind a hordozható rendszerem asszimetrikus kimenettel van ellátva, az majd a jövő lesz;
A 109 Pro az egyik legszebb fejhallgató, amit valaha a kezembe vettem, a mérete ideális,
az Alcantara fülpárnák pont jó méretűek (a 99 Classics párnáinál nagyobbak),
nagyon kényelmes, akár órákig lehet a 109 Pro-n fáradtság érzés nélkül zenét hallgatni.

Ami nem tetszett

A Meze 99 Classics fejhallgató árával összemérhető árú, 2,5 m hosszú PCUHD
kábel 3,5 mm-es monó csatlakozói olyan kialakításúak, hogy azt csak a
Meze 109 Pro-hoz lehet csatlakoztatni. Ha már az ember beruház egy ilyen
extrém árú és extrém minőségű kábelbe, akkor elvárható lenne, hogy azt
a Meze 99 Classics-hoz is lehessen használni, mert meggyőződésem,
hogy azzal a 99 Classics is sokkal szebben, kifinomultabban szólna;
Aki a 109 Pro-t a gyári csomagjából kivett kábellel használja lehet, hogy
nincs tisztában azzal, hogy a fejhallgató valós tudásának csak a 70%-át
vásárolta meg, mivel a prémium minőségű PCUHD-val hallhatjuk meg
a készülék igazi, valós tudását, amelyik kb. 30%-ot javít a hangminőségen!!!
A fejhallgató és a prémium kábel együttes ára viszont már 1000 € fölött van,
de senki ne gondolja, hogy ez az ár irreális.

Néhány nappal a bejegyzés közzétételét követően szereztem tudomást
arról, hogy az audió készülékekkel foglalkozó újságírók a Meze 109 Pro-t
nevezték meg, mint a 2023-2024 év legjobb fejhallgatóját: