"Irodalmi" fejhallgató körkép 2022 elején: HIFIMAN Ananda = Dráma, Meze Elite = Költészet, Meze 99 Classics = Romantika

 Amint az év végi bejegyzésemben említettem a tesztelésre ígért HIFIMAN Ananda fejhallgatót a forgalmazótól valaki megvette és nem volt nála másik. 

Januárban viszont kellemes meglepetés volt, hogy a nagyon kedves kereskedő, HR felhívott, hogy most már tud adni Ananda-t meghallgatásra. Köszönet érte.

Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében

Minőségi dobozban érkezik a 250 ezer Ft.-ba kerülő Ananda

Éltem a lehetőséggel és meghallgattam az Ananda-t, a középkategória egyik sokat dicsért fejhallgatóját, amely síkmágneses (planar magnetic) rendszerű, amelynek alapja egy hihetetlenül vékony  (1-2 mikron vastagságú) film membrán "hártya", amely a dinamikus fejhallgatóknál sokkal gyorsabb működést és ezáltal valósághűbb megszólalást tesz lehetővé.

Az Ananda egy rövidebb és egy hosszabb 6,3 mm-es jack dugóval szerelt
kábellel érkezik. Szerencsére a fejhallgatókhoz egy-egy 3,5 mm-es csatlakozóval
csatlakoztatható, így a Meze szimmetrikus (balanced) kábelét is tudtam hozzá használni

Amikor először felvettem az Ananda-t a fejemre érdekes érzés volt, az körül ölelte a füleimet, és annak ellenére, hogy jobbra-balra a fejhallgató nem mozgatható kényelmes volt a fejemen, habár a szokásosnál kicsit jobban nyomta a fül előtti részt. 

A fejre ható erőt nagyon jól eltalálták, az én Meze 99 Classics fejhallgatóm egyetlen hibája, hogy kicsit jobban nyomja a fejet, mint az ideális.

Az Ananda nyitott (open) fejhallgató, tehát egy irodába (ha még működik valahol iroda a pandémia alatt) nem ajánlanám, mert a kollégák mindent hallanak majd, igaz a szintén nyitott rendszerű Meze Empyrean-ről a külvilág felé hangosabban szól a zene, mint az Ananda-ról.

Kicsit komor hangulatú, de minőségi kivitelű a 399 gramm súlyú Ananda

Az Ananda kivitele a HIFIMAN design jegyeit tükrözi, alapvetően jól néz ki, de a Meze Empyrean műalkotás szerű kivitelével nem tud versenyre kelni, igaz az áruk között is négyszeres a különbség.

Először az irodámban használt iFi ZEN DAC (eredeti, nem V2) + ZEN CAN párossal próbáltam ki az Ananda-t. 

Az együtt itthon 128 ezer Forintba kerülő együttes (a DAC-ból már csak a V2 kapható)

nagyszerű hangminőségre képes, különösen a 4,4 mm-es szimmetrikus kimenetről,
de az iFi S-Balanced technológiája révén az asszimetrikus (single ended) kimenetről is.

Alapból a ZEN CAN-en csak a térhatást némileg kellemesebbé tevő (analóg) 3D funkciót használom, de mivel a fülem hozzászokott a Meze 99 Classics fejhallgató lehet, hogy egyesek számára a természetesnél erőteljesebb mélyhangjaihoz (bass), amely viszont számomra nagyon kellemes, és mivel alapból az Ananda mélyhangjai habár kellemesek voltak, de nem voltak számomra eléggé hangsúlyosak, így a ZEN CAN-en bekapcsoltam az XBass mélyhangkiemelő (bass) funkciót is, amelynek segítségével az Ananda már sokkal élvezetesebben szólalt meg.

Az Ananda specifikációja szerint az általa lefedett  frekvencia tartomány 8 Hz - 55 kHz, de ennek az adatnak önmagában semmi jelentősége, úgyis a hangminőség a lényeg.

Ami már lényegesebb adat az a 25 ohm-os impedancia és a 103 dB-es érzékenység, amely révén az Ananda egy átlagos kimeneti jelszinttel rendelkező hordozható lejátszóval is hallgatható. Ezt igazolandó rákötöttem a még nálam lévő iFi GO blu légzene játszóra (Bluetooth lejátszó), amellyel remekül, mindenféle erőlködés nélkül szólalt meg az Ananda.

A ZEN CAN-en a Meze fejhallgatómhoz az alap (0 dB-es) kimeneti jelszint beállítást használom, de ez alacsonynak mutatkozott az Ananda-hoz, az ideális a 6dB megjelölésű második kimeneti jelszint volt.

Amikor az Ananda-t összehasonlítottam a Meze 99 Classics-al (amely ma kicsivel 100 ezer Forint alatt kapható) az alapból feltűnt, hogy az Ananda-n sokkal jobb a transzparencia, sok finom zenei részletet tud megmutatni, és az egyes hangszerek elhelyezkedéséről valósabb képet ad. A Meze az élő felvételeknél az Ananda-hoz képest kicsit összemosta a hangszereket.

A hangszer hangok is természetesebben (kevésbé színezett módon) szólaltak meg az Ananda-n, igaz kicsit komorabb, sötétebb volt a hangzás hangszíne. A Meze 99 Classics kicsit melegebb hangszíne közelebb áll az én zenei ízlésvilágomhoz.

Már javában teszteltem az Ananda-t, amikor HR, aki Audeze, Hifiman, Beyerdynamic és Meze fejhallgatókat is forgalmaz szólt, hogy tud adni a teszt kibővítéséhez egy igazán ütős fejhallgatós összeállítást:

Kaptam tőle egy hétre egy angol Chord Hugo TT2 DAC/fejhallgató erősítő/előerősítő készüléket, amely 6 ezer $-ba kerül (!!!), amely ma kb. 1,9 millió Forintnak felel meg és megkaptam a román Meze cég zászlóshajó fejhallgatóját az új Meze Elite-t is, amely 4 ezer €-ba, azaz 1,5 millió Forintba kerül. Hálás köszönet HR-nek a támogatásért! 👍

Csak hogy érzékeljük milyen kategóriába esik a Chord Hugo TT2 emlékeztetőül egy korábbi bejegyzésemben már közzétett ábrám a világ legjobb fejhallgató erősítőiről:

A Chord Hugo TT2 a fejhallgató erősítők elitjének tagja

1,5 millió Forintért már egy precíziós műszer dobozának megfelelő
fém bőröndöt is kapunk, egy rövidebb és egy hosszabb kábellel
(6,3 mm-es csatlakozós). Szimmetrikus (balanced) kábel nincs a dobozban, 
van viszont a bőr borítású mellett egy pár Alcantara fülpárna is.
A Meze Elite még az Ananda-nál is könnyebb, súlya 430 gramm.

A 3-112.000 Hz-es frekvenciaátvitel finoman szólva is nem semmi. 👀

A Chord Hugo TT2-höz egy Wireworld Ultraviolet 7 USB A - USB B kábelt

egy Audioquest DragonTail átalakítóval egy Fiio DK1 dokkolót használva

 csatlakoztattam a Xiaomi MI8 mobiltelefonomat. A Hugo TT2-n két 6,3 mm-es  és egy

 3,5 mm-es aszimmetrikus (single ended) kimenet van, szimmetrikus (balanced) nincs (!).
Ezúttal azért nem használtam a Bluesound Node 2 távzene lejátszómat, mert azon nincs

USB kimenet, azt csak koax digitális kábellel tudtam volna csatlakoztatni a Chord-hoz,
annak érdekében, hogy a Hugo TT2 lényegesen jobb DAC-jának hangját élvezhessem.

A Chord formatervezése igen sajátos ezt valaki vagy imádja, vagy nagyon nem tetszik neki. Maradjunk annyiban, hogy én hűvös tisztelettel figyeltem a készüléket, amelynek nem a kivitele a lényeg, hanem a hangja, az viszont elképesztően jó 💘 Korábban már módom volt kipróbálni a Chord leginkább ikonikus készülékét a 11 ezer $-ért kínált Dave-t és bizony nekem az csalódás volt, mivel az alkotók alapvetően arra mentek rá, hogy minden mikroszkopikus részletet visszaadjon a készülék. Én az ilyen túlságosan analitikus audió lejátszókat nem igazán szeretem, nekem kell az, hogy a zene érzelmet váltson ki belőlem. Szerencsére a Hugo TT2 egészen más kávéház, sokkal muzikálisabb, melegebb hangzású készülék, amit első hallásra meg tudtam szeretni. A Hugo TT2-re nézve feltűnik egy gömb alakú színes valami, ami a hangerőszabályozó, és ha növeljük, vagy csökkentjük a hangerőt, akkor különböző színekkel jelzi az aktuális hangerőt. 

Ezen a színskálán változnak a színek, én maximum középkékig

hangosítottam fel a készüléket, a fölött már halláskárosodásra számíthatunk 😉

A Chord egyelőre nem csatlakozott az MQA képes készülékeket gyártók sorába, így a telefonomon az UAPP alkalmazást használva az elvégezte az első MQA kibontást (first rendering). Így maximum 24 bit / 96 kHz-es fájlokat hallgathattam meg a Chord Hugo TT2 segítségével. 

Ránéztem egy Roon fórumra, ahol a tagok megvitatták a Chord készülékek és az MQA viszonyát, és ezen a diskurzuson jót nevettem. Mint egy szekta tagjai szinte minden Chord készülék tulajdonos azt javasolta, hogy kapcsolják ki az MQA kibontást (rendering) ha Chord készüléken TIDAL-ről hallgatnak zenét. Úgy tűnik sokan az MQA-t egyfajta újkeletű vallásként fogják fel és ma már beszélhetünk MQA-ateisták csoportjáról is, ami a blogomon korábban leírtak fényében kicsit vicces 😚

Azt viszont el kell ismernem, hogy a Chord Hugo TT2 szintjén már nem sokat változtat ha CD minőségű, vagy ha nagy felbontású (MQA technológiával kialakított) zenei fájlt hallgatunk a TIDAL távzene szolgáltatással.

Amikor megkaptam a Hugo TT2-t akkor a kimeneti jelszint magasra volt állítva (High). Ezt a jelszintet hallgatva az egyik tesztszámnál az Ananda már-már torzított és kellemetlenül szúrós hangokat adott ki magából. Gondoltam ennek fele sem tréfa, ezért visszaállítottam a TT2-n a kimeneti jelszintet alacsonyra (Low), amellyel szerencsére ezek a kellemetlen hangok megszűntek, és az Ananda elkezdett kulturáltan zenélni😀. Annak ellenére, hogy a Meze Elite 32 ohmos impedanciájú és az érzékenysége 101 dB, mégis mindig az Ananda-t kellett kicsit felhangosítani és nem az Elite-et.

Hifiman Ananda fejhallgató a Chord Hugo TT2-höz csatlakoztatva

A Meze Elite-ről szinte minden ugyanúgy elmondható, mint amiről részletesen beszámoltam    3 évvel ezelőtt a Meze Empyrean tesztemben. Azt hallottam, hogy a Meze ukrán partnere a Rinaro továbbfejlesztette az Empyrean-ban található síkmágneses (planar magnetic) rendszerű meghajtót, amely még kisebb súlyú, és még vékonyabb, mint a korábbi verzió volt.

A legújabb Rinaro Parus rendszer, amellyel a gyártó szerint
tovább javul a sebesség és a felbontás

Nagy kérdés, hogy a Meze Empyrean 1 milliós árához képest megéri-e egy továbbfejlesztett meghajtóval szerelt, de lényegében az Empyrean-nel külsejében azonos fejhallgatóért 50%-al magasabb árat kifizetni?

Nagyon szerettem volna az otthoni fejhallgatós rendszeremen kipróbálni az Ananda-t és az Elite-t, de sajnos pont amikor ezek hozzám kerültek, akkor értek a Feliks Echo csöves erősítőm elektroncsövei pályafutásuk végéhez. Ezek a csövek néhány ezer üzemórát bírnak, nálam 3 év után volt érezhető, hogy a hang torzít és a bal csatorna gyengébben szólt a másiknál. Remélem miután megtörténik a csőcsere akkor is meghallgathatom a Meze Elite-t az otthoni berendezésemen (Bluesound Node 2 távzene játszó + Feliks Echo csöves fejhallgató erősítő).

A Chord Hugo TT2 mellett mindkét fejhallgatót meghallgattam a tavalyi év végén általam a legjobbnak tartott hordozható zenelejátszóval az iFi Go blu-val és egészen megdöbbentem. Ez a kis miniatűr lejátszó a két síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatóval hihetetlenül szépen szólalt meg, simán meg tudta hajtani azokat. Bluetooth rendszerű lejátszóról bevallom még soha nem hallottam ilyen hangminőséget.

Természetesen azért ez a hangminőség nem tudott versenyre kelni a Chord Hugo TT2 által okozott zenei élvezettel.

Teszt zenék

Ezúttal a szokásos hat felvételnél többet hallgattam meg a három fejhallgatóval (a harmadik az én Meze 99 Classics-om volt, amely ugyan teljesen más árkategória, mint a másik kettő, de érdekes volt az összehasonlítás).

Különleges elektronikus felvétel, amelyben mintha különböző keménységű

golyókat ejtenének le egy asztalra. Nagyon érdekes hangélmény 😊

Az Ananda-n kellemesen, jó transzparenciával szólt ez a zene, viszont az Elite sokkal gyorsabban, természetesebben és zeneibb módon tolmácsolta ezt a különleges felvételt. 

A Meze 99 Classics-al teljesen másképp szólt ez a zene. A hangszer hangokat és a "golyók" hangjait jobban összemosta, mint a két síkmágneses (planar magnetic) fejhallgató, ennek ellenére egészen jó élmény volt hallgatni.

Néha a legegyszerűbb zenék a legjobb teszt felvételek.
Imádom Glen Hansard ír énekes zenéjét és elárulok egy (nyílt) titkot:
Glen Hansard idén június 5-én fellép Kismartonban az Eszterházy kastélyban
és jegyek még kaphatók! Mi ott leszünk 😃.
Rossz hír április elején:
Glen Hansard családon belüli betegség miatt
lemondta Európai turnéját.

Javaslom, hogy az ír zenét kedvelők nézzék meg ezt a videót.
Az ünnepek alatt az egyik legnagyobb zenei élményt nyújtotta
ez a karácsonykor felvett jótékonysági koncert, amely csak 
 megerősítette bennem, hogy milyen rendkívüli az írek zenei tehetsége 💓

Nem tudom az megvan-e az olvasóimnak, hogy egy ír énekes megnyerte az

EUROVÍZIÓ-s dalfesztivált és ezért következő évben Dublinban kellett

komoly költségvetéssel megrendezni a döntőt. Ekkor az írek azért, hogy ezt 

az óriási kiadást legközelebb megspórolhassák egy teljesen esélytelen versenyzőt

neveztek be a versenyre, és mit tesz a sors még ő is megnyerte...👌

Írország 1992 és 1996 között négyszer nyerte meg az EUROVÍZIÓ-s
dalfesztivált, és összesen 7 alkalommal győztek.

Először a Meze 99 Classics-al hallgattam meg és annak ellenére (vagy talán épp azért, mert) a természetes hangzásnál színezettebben szólt nagyon kellemes volt az összhatás.

Az Ananda teljesen különválasztotta az énekes és a gitár hangját. Semmit nem vett el és semmit nem tett hozzá a felvételhez, de talán épp ezért kicsit unalmasnak tartottam a hangzását, vagy ha igazságos akarok lenni, akkor úgy fogalmazok, hogy kevésbé izgalmasan szólt, mint a két Meze.

Ennél a felvételnél az Elite nem nyújtott kiemelkedően jobb teljesítményt az Ananda-hoz képest. Hansard énekhangja kicsit vékonyabb volt, kevésbé "testes", mint az Ananda-n, mégis az énekhang több rétegét volt képes megszólaltatni. Az Elite-ről hallgatva a dal a fejemen belülről szólt, míg az Ananda-ról kicsivel nagyobb térben szólt.

Az persze ízlés kérdése, hogy ki mit szeret, van aki például egy vörösborban a könnyedebb Pinot Noir-t részesíti előnyben, mások viszont a testesebb Cabernet Franc-t. Még jó, hogy lehet választani 😘

A "polgárpukkasztó" fenegyerek Nigel Kennedy jazzes elemekkel újra értelmezi

Vivaldi Négy Évszak-át. Nagyon szeretem ezt a játékos, szórakoztató zenét,
amely ráadásul elképesztő transzparenciával és dinamikával szólal meg.

Mindhárom fejhallgatóval meghallgatva nagy élmény volt ez a zene, de teljesen mást hallottam róluk. 😆

A Meze 99 Classics nagyon szépen dinamikusan, jó magashangokkal hozza le a felvételt, persze messze nem képes olyan finom részleteket megjeleníteni, mint a másik kettő.

Annak ellenére, hogy összességében élvezhető volt ez a zene, mégis ez volt az Ananda eddigi legkevésbé jó produkciója. Más felvételeknél pont az volt a fura, hogy az Ananda elemi részeire bontotta fel a felvételt, annak minden elemét nagyon analitikusan tolmácsolva, de itt kissé összemosta a hangszereket és bizony a magas hangok sem voltak eléggé hangsúlyosak. 

A Meze Elite minden műfajon kiválóan teljesít, de ezt a felvétel egészen zseniálisan szólaltatta meg, minden a helyén volt, végig mosolyogtam amikor ezt a zenét az Elite-el hallgattam meg.

Nem tudtam megállni, hogy néhány felvételt össze ne hasonlítsak a Meze Elite-t hallgatva a Chord Hugo TT2-t összevetve az iFi ZEN DAC + ZEN CAN párossal. 

Ennél a felvételnél volt a legnagyobb  a különbség a két egymáshoz képest 15-szörös árkülönbözetet mutató készülék hangzása között. A Hugo TT2 sokkal több finomságot hozott ki, jobb magas hangokat, jobb dinamikát, szebb teret és a hegedű hangja is sokkal életszerűbb volt, mégis azt kell, hogy mondjam nagyon élveztem a zenét az iFi rendszeren is. Szinte semmi zajt nem hallottam, nagyon jó transzparenciát mutató, élettel teli előadás volt ez a sokkal olcsóbb rendszert használva is.

Egyik kedvenc teszt felvételem, az egyik legjobb szubbasszus hangzás,

fontos, hogy a mandolin hangja természetes legyen. Kiváló hangmérnöki munka.

A Meze Elite megint csillogott ezen a zenén, tökéletesen életszerű hangszer hangok, tökéletes szubbasszus hangzás, az összhatás lenyűgöző élmény volt, igaz ezért a rendszerért egy kisebb autó árát kell kiadnunk.

Az Ananda-n mintha egy másik zene szólalt volna meg. A mandolin hangja sem volt igazán természetes, a szubbasszus pedig feldúsított volt, ami azért furcsa, mert korábban már jeleztem, hogy az Ananda mélyhangban kicsit hiányos, a szubbasszus hangokat viszont túl hangsúlyosan tolmácsolja. Pedig volt jó kiindulási alapom, hogy milyen az igazán természetes szubbasszus, mert nemrég a MÜPA-ban hallottam ilyen hangokat az Avishai Cohen trió nagyszerű koncertjén.

Amikor ezt a zenét hallgattam az Ananda-ról akkor a fejemben az "elidegenített" szó jelent meg.

Annak ellenére, hogy paraméterekben a Meze 99 Classics alulmarad az Ananda-val szemben, mégis sokkal jobb érzelmeket vált ki ezen a felvételen, mint az Ananda. A mandolin hangja jobban tetszett a 99 Classics-on, viszont a szubbasszus hasonlóan túl hangsúlyos volt rajta, mint az Ananda esetében.

Ennél a felvételnél volt talán a legkisebb a különbség a Chord Hugo TT2 és az iFi páros hangja között! Tény, hogy az iFi ZEN DAC MQA kibontó (renderer) funkciót tud, amit a Chord nem és ez egy hangyányit segíthet a hangzás javításában, de ez önmagában még nem lenne elég. Az iFi ZEN szériája azért csodálatos, mert megfizethető áron adja a kezünkbe az igazán minőségi zenehallgatás lehetőségét.

A Hugo TT2 a Meze Elite segítségével természetesebb szubbasszus (subbass) hangokat szólaltatott meg és a mandolin hangja is jobb volt, de az iFi rendszeren is félelmetesen életszerűen szólalt meg a zene. 

Le a kalappal az angol tervezők előtt!
Ja hogy mindkét készüléket angolok tervezték?     Pláne!!! 😂 (even more so)

Nagyon érzelmes zene, csodás énekhanggal, és a hangmérnök jóvoltából

nagyszerű térhatás háttérénekesekkel és háttérzenével. Egy jó berendezésen

ez a felvétel képes hatni az érzelmeinkre és képes elbűvölni.

Az Ananda ezt a felvételt szépen tolmácsolja, de teljesen különválasztja az egyes összetevőket, ami a komplex felvétel esetében inkább már hátrány. Gondoljunk bele micsoda különbség van a között, amikor bemegyünk egy Michelin csillagos étterembe, ahol a séf elkápráztat bennünket egy nagyon finom étellel és a között, amikor ugyanott ennek az ételnek az egyébként kiváló minőségű alkotó elemeit kirakják nekünk egy tányérra és az összetevőket esszük meg egyiket a másik után. Ugye hogy ég és föld a különbség az élvezet szintjén?

A Meze Elite, mint egy Michelin csillagos séf elkészíti az ételt és még elegáns körítéssel is tálalja azt fel nekünk. A hatás egészen rendkívüli, általam fejhallgatóval soha nem hallott elképesztő élvezet.

Ami érdekes, hogy a Meze 99 Classics sokkal inkább képes megvalósítani a hangmérnök elképzelését, mint az Ananda. Hogy utaljak a most folyó kézilabda EB-re (European Championship) ez olyan, mint amikor az egyik csapat összes játékosa jobb, mint a másiké, a szebb játékot mégis a gyengébb játékosokból álló csapat játssza.

A Chord Hugo TT2 hangját összehasonlítva az iFi ZEN párossal mindkét rendszeren elképesztő élmény volt meghallgatni ezt a nagyszerű zenét a Meze Elite-el. Kétségtelen, hogy a Chord-al hallgatva nagyobb a tér, komplexebb a hangzás, némileg jobb a dinamika, de az énekesnő hangját a Chord-hoz közeli szinten hozza az iFi párosa, ami azért finoman szólva is elképesztő 😍.

Miközben ezt a felvételt hallgattam azon gondolkodtam, hogy a két lejátszót milyen jelzőkkel lehetne legjobban illetni. Nos ha a Chord Hugo TT2-re a zseniális jelzőt használom, amelyet joggal kiérdemel, akkor az iFi párosa viszont megérdemli a szenzációs minősítést, mivel a Chord árának tizenötöd részéért ragyogóan szólaltatja meg a zenét. Persze ehhez az eredményhez kell egy ennyire fenomenálisan jó fejhallgató is.

Lehet, hogy a Meze Elite még egy Sokol rádióból is audiofil minőséget tudna kihozni? 

Ezután összehasonlítottam a Meze Elite-el az iFi ZEN rendszerem hangzását az iFi GO Blu + Vorzüge "Püré" hordozható rendszerrel és megállapítottam, hogy az asztali készülékekkel gyönyörűen tisztán, nagyon szép teret leképezve szólal meg a zene, de nem sokkal maradt el ettől a hangzástól a hordozható rendszer sem. Még ha lenne is egy Meze Elite fejhallgatóm, akkor sem hiszem, hogy egy utazásra magammal vinném, de jó tudni, hogy ma már egy Bluetooth alapú lejátszó is az asztali készülékeket megközelítő hangminőségre képes. Ez a próba újfent megerősített abban, hogy jól döntöttem, amikor 2021 legjobb hordozható lejátszójaként az iFi GO blu-t jelöltem meg. 

Bluetooth alapú lejátszóról még nem hallottam ilyen szép hangzást,

ehhez nem kis mértékben hozzájárul az iFi úgynevezett S-Balanced
technológiája, amely a hagyományos asszimetrikus (single ended) kimeneteken
tapasztalható "áthallást" (crosstalk) és torzítást a felére csökkenti.
Ezen a rendszeren ez azért fontos, mert a Vorzüge erősítő 
csak asszimetrikus (single ended) bemenettel rendelkezik.

Szenzációs élő felvétel, nagyon komplex zene remek térrel,

sok hangszerrel és effektussal és a Sting varázzsal.

A térhatást és az összhatást a Meze Elite csodálatosan képes visszaadni, a hegedű hangja nagyon természetes.

Az Ananda nem szól rosszul, önmagában hallgatva egészen élvezhető, de az élvezeti értéke a közelében sincs a Meze Elite-ének.

A Meze 99 Classics-al hallgatva a dinamikai váltások meglepően jók voltak, néha nagyobb dinamikával szólalt meg, mint az Ananda.

A felvételen szereplő zenészek hangszerei viszont itt összemosottabbak, nincs az a transzparencia, mint a két drágább fejhallgatónál.

Itt meg kell említeni, hogy ennél a felvételnél a Hugo TT2 a Meze 99 Classics eddig hallott legjobb formáját hozza ki, elképesztően jól szól vele ez a kb. 100 ezer Forintba kerülő fejhallgató, de ez nem jelenti azt, hogy ez a dinamikus fejhallgató képes lenne a jóval drágább síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatók szintjén zenélni.

Nagyszerű rockzenei felvétel, telepakolva hangmérnöki trükkökkel, 

játékokkal. A Chord Hugo TT2-vel hallgatva óriási élmény.

A Meze Elite bebizonyítja, hogy az új meghajtóval rockzenei felvételekhez is kiválóan alkalmas, elsősorban az Empyrean-hez képest megnövelt gyorsasága miatt. Óriási energiák szabadulnak fel a felvétel meghallgatása során.

Lányom élvezettel hallgatja a Tool Fear Inoculum című felvételét

a Chord Hugo TT2 + Meze Elite rendszeren

Az Ananda egészen jól hozza ezt a felvételt, úgy tűnik ez a komor hangszín a rockzenénél akár előny is lehet, a magas hangjai viszont lényegesen gyengébbek az Elite-hez képest.

A Meze 99 Classics más szinten képes megjeleníteni ezt a felvételt, jóval kevesebb a transzparencia, kisebb a dinamika és messze nem olyan ütős, mint a másik két fejhallgató megszólalása.

Csodás természetességgel szólal meg Bach orgona zenéje,
mintha egy templomban hallgatnánk a híres művész orgonajátékát

Az Ananda-n nagyon jól szólalt meg az orgona. Tetszett ez a hangzás egészen addig, amíg meg nem hallgattam a Meze Elite-el, amelyről a dinamikai váltások lényegesen jobbak voltak, elképesztő természetességgel szólalt meg Bach zenéje. Az Ananda igazi drámaként interpretálja ezt a zenét, míg az Elite sokkal inkább költészetként fogja fel Bach csodás zenéjét.

A Meze 99 Classics meglepően jól tolmácsolja az orgona hangját, csak kicsit színezettek a hangok, de  nagyon élvezetes az egész koncerthangulat.

Egy jó berendezésről ez a jazzes hangzást a komolyzenei elemekkel

ötvöző gyönyörű felvétel komoly érzelmeket vált ki a hallgatóban.

A Meze 99 Classics nagyon szépen, érzelmesen tolmácsolja ezt a dalt, de értelemszerűn kevesebb részlettel, mint a másik két fejhallgató.

A Meze Elite egészen csodálatosan volt képes megjeleníteni az érzelmeket, az összhatást. a háttérzene nem tolakodott előre, hanem a háttérben maradt, de szerves részét képezte az előadásnak.

Számomra ez az igazi költészet.

Az Ananda megint a drámát hallotta meg és azt tolmácsolta ebből a felvételből, az eredetileg háttérzeneként elképzelt nagyzenekari részleteket előtérbe hozza, túl nagy hangsúlyt adva neki, és megint drámázik.

Az Ananda egyszerűen képtelen a Meze Elite könnyed, légies megszólalásához hasonlót produkálni.

Kíváncsi vagy mennyire gyors a Meze Elite?  Hallgassd meg vele ezt a felvételt:

Összefoglalás

Jelen teszt elkészítése előtt tudatosan nem olvastam Ananda, vagy Elite teszteket, de amikor befejeztem a tesztelést akkor körülnéztem és találtam ezt a nagyon érdekes tesztet. Tudom sokan meglepődtök, hogy pont az MQA technológiát leginkább elítélő tesztelőt idézem annak ellenére, hogy én vagyok az MQA technológia egyik leglelkesebb hazai támogatója, de egyrészt senkit nem tekintek ellenségemnek, sokkal inkább azzal értek egyet, hogy egy témát több nézőpontból is körül kell járni.

A tesztelő arról híres, hogy elsősorban nem a fülének, hanem a műszereinek hisz.

Ebben a tesztben megjelenteti az Ananda frekvencia görbéjét ami igencsak szemléletesen visszaigazolja azt, amit én a fülemmel hallottam, azaz hogy alapból kevés a mélyhang, nagyon egyenetlen a frekvencia görbe és abban vannak beszakadások és kiemelkedések.
A torzítási görbe sem néz ki igen jól.

Ő megállapítja, hogy ha "equalizálással", azaz egyes frekvencia sávok módosításával (kiemelés, süllyesztés) operálunk, akkor az Ananda-ból egy egészen jó hangú készüléket faraghatunk.

Namármost ha tudatmódosító szerekkel élünk, bocsánat miket beszélek 😎, azt akartam mondani, ha egyes frekvencia tartományokat kiemelünk, másokat lesüllyesztünk és csak így szól jól egy fejhallgató, akkor ott már baj van. A tesztelő csak azoknak ajánlja az Ananda-t akik hajlandók ezekre a változtatásokra.

Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy lehet-e 250 ezer Forintért igazán kiemelkedő síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatót kapni. Ez volt a második "megfizethető" ilyen modell amelyet meghallgattam, az első az Audeze LCD-1 volt, amely csak 50%-al kerül többe, mint a Meze 99 Classics, de semmivel nem produkált jobb hangminőséget nála!

Szóval a fenti kérdésre egyelőre azt tudom válaszolni, hogy igazán jó síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatóért lehet, hogy bizony legalább fél millió Forintot kell kifizetnünk...

Azért még keresem az ennél olcsóbb megoldását is a feladatnak.

Mindenesetre az elmúlt években azt reméltem, hogy a Meze piacra dob majd egy 1000 $ körüli síkmágneses (planar magnetic) fejhallgatót, de e helyett a 2000 $-os Liric-et hozták ki, ami a fentiek fényében lehet, hogy nem véletlen. A Meze Liric-et várhatóan áprilisban kapom meg 2 hétre tesztelésre a készülék világkörüli tesztturnéjának keretében. Kíváncsian várom :)

HIFIMAN Ananda

Ami tetszett

Jó súlyelosztás, nagy méretéhez képest viszonylag nem nagy súlyú;

Nagyon jó középtartomány, jó énekhangokkal;
Korrekt hangszerhang megjelenítés, kifejezetten jó térhatással;
Komolyzenei felvételeket korrekt, élvezhető módon tolmácsol.

Ami nem tetszett

Horizontálisan (jobbra-balra) nem állítható, ezért a viselésekor
néha úgy érezzük magunkat, mint egy kalodában (stocks) 😏;

25 ohmos impedanciája ellenére nehezebben meghajtható,
mint a tesztben szereplő másik két, magasabb impedanciájú fejhallgató;

Érzékelhető mélyhang hiány, túlhangsúlyozott, nem természetes szubbasszus;

Túlságosan szétválasztja a felvételen szereplő hangszereket, énekeseket,

az ennyire analitikus megközelítés már az eredeti műtől eltérő hangzást eredményez;
Néha a hangmérnök által a háttérbe tervezett hangokat is előrébb hozza;
Még a könnyed, vidám, játékos zenei darabokból is drámát csinál;
Hangszíne komor, rideg, nem igazán vált ki pozitív érzelmeket.

Meze Elite

Ami tetszett

Az általam eddig valaha hallott legjobb hangminőségű fejhallgató!
Mindent kiküszöböltek, amit az Empyrean tesztben még hiányoltam,

a gyorsaság révén az Elite már a rockzenét is elsőrangúan adja vissza;
Minden műfajon zseniális megszólalás, könnyed, levegős,
a zenét kellő térrel megjelentető csodálatos hangzás;

Némi túlzással bármilyen lejátszóhoz csatlakoztatva varázslatos 
zenét csal elő belőlük, ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy
a 4000 €-s kategóriában szinte példa nélküli módon
nem igazán érzékeny a lejátszó rendszerre, akár egy
200 €-s Bluetooth lejátszóról hallgatva is szenzációs;
Képes egészen közel vinni hallgatóját a zene lelkéhez;

Nagyon könnyű, nagyon jól a fejünkre igazítható,
hosszú távon is nagyon kényelmes viselni;

Szemet gyönyörködtető, művészi kivitelű design;

Ami nem tetszett

Az énekhangok egyes felvételeknél egész kicsit
vékonyabban, kevésbé testesen szólaltak meg;

Az Empyrean-hez képesti 50%-os árkülönbözet nem feltétlenül
tükröződik a két fejhallgató hangminősége közötti különbségben.

Ami a Meze 99 Classics-ot illeti nem hiszem, hogy 100 ezer Forintért ma ennél jobb és ennél szebb fejhallgatót lehet kapni. A szenzációs hangminőségű Chord Hugo TT2 megmutatta mire képes igazán a Meze 99 Classics. Természetesen sokkal szerényebb szinten de ez a dinamikus fejhallgató is képes közel vinni a hallgatóját a zene lelkéhez, ennél nagyobb elismerést pedig aligha lehet mondani egy megfizethető fejhallgatóra. 😍

Ezúton szeretném HR-nek még egyszer megköszönni nemcsak a tesztkészülékek biztosítását, hanem a csodás élményt is, amit a teszt során jómagam és családtagjaim is átélhettek. 💝