2021. május 3., hétfő

Nyakörv és hallókészülék? NEM!!! A Fiio új vezeték nélküli eszközei: LC-BT2 és UTWS3

 Tavaly augusztusban nem túl nagy lelkesedéssel írtam az általam fülbejátszónak nevezett (TWS) készülékekről, amelyet a belső fülesekhez (IEM) hasonlóan a hallójáratunkba kell illeszteni, csak amíg a belső füleshez szükség van egy légzene játszóra (Bluetooth lejátszóra), amelyhez a belső fülest egy (aszimmetrikus, vagy szimmetrikus csatlakozóval ellátott) kábellel illesztjük hozzá, addig a fülbejátszókban lényegében egy belső füles méretű tokban nemcsak egy, vagy több hangkeltő elem (dinamikus = DD és/vagy armatúrás, másnéven  lengőnyelves = BA) található, hanem mellette helyet kell szorítani egy Bluetooth vevővel és erősítővel egybeépített DAC (digitális - analóg átalakító) chipnek és egy kisméretű akkunak is. Na manapság ez a fő probléma ezzel a technikával, mivel a mai akkuk még csak úgy képesek a használók által minimálisan elvárt 5-6 óra üzemidőre, hogy csak a gyengébb Bluetooth kodekeket (AAC, SBC, egyes készülékek esetében aptX) tudják dekódolni, és a ma a piacon kapható több száz (!) fülbejátszó (TWS) közül egyik sem tudja a legjobb hangminőségre képes aptX HD és LDAC kodekeket.


Kiegészítés:
2021. nyár eleje óta már van két LDAC képes fülbejátszó  a piacon, a SONY WF-1000XM4 és a Hiby WH2! Ez utóbbit támogattam (értsd, kedvező áron megvásároltam egy Kickstarter kampány keretében) és augusztusban kapom majd kézbe (bocs fülbe 👦). Természetesen be fogok számolni a WH2 hangminőségéről, de szeretném később tesztelni a SONY készülékét is, még akkor is, ha háromszor annyiba kerül, mint amennyiért a Hiby WH2-höz hozzájutottam!
Azt azért ne várjuk, hogy mostantól kidobhatjuk a kukába a hordozható és asztali DAC/fejhallgató erősítőinket, mert az új LDAC képes fülbejátszók ugyanúgy, vagy jobban szólnak majd, mint azok, de azt gondolom, hogy a kényelem és a hangminőség közötti arany középúthoz közelebb visznek ezek az új készülékek, mint az SBC/AAC, vagy az aptX képes fülbejátszók (TWSs).


Ettől függetlenül vannak olyan készülékek, amelyek egészen elfogadhatóan szólalnak meg. A mostani tesztben a Fiio új vezeték nélküli eszközeivel ezek egyikét hasonlítottam össze, az 50 € alatti kategória egyik legjobbjának tartott modelljét a kínai FIIL T1X-et:


Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében
Egyetlen dinamikus meghajtóval szerelt, 6 óra üzemidőre képes


Ezt az eszközt audiofilnek még jó indulattal sem lehet nevezni, de amikor futópályán vagyok, akkor ez a gumi gyűrűkkel sport fülhallgatóvá alakítható eszköz abszolút elfogadható hangminőséget jelent, nem beszélve a kényelemről, hogy szinte nem is érzem, hogy a fülemben van, míg korábban a futótrikómra csippentett Hiby W5 légzene játszómat vezetékkel kellett összekötni a KZ Audio (korábban Knowledge Zenith) kínai cégtől vásárolt belső fülesemmel, a vezeték egy részét a trikóm és a hátam közé vezetve, amely izzadt állapotban már nem volt túl kellemes.😉

A bejegyzésemben hangot adtam abbéli reményemnek, hogy hamarosan megjelentet valamelyik gyártó egy LDAC kodeket fogadni képes fülbejátszót (TWS). Idén a nevesebb fej-, és fülhallgató gyártók (például Noble, vagy Grado) is megjelentettek fülbejátszót (TWS), de még ezek sem tudnak LDAC kodeket fogadni. Még azok sem kapnak LDAC képes eszközt, akik megveszik az egyik legnevesebb brit (korábban hangfalat, ma már sok mindent) gyártó a Bowers & Wilkins PI7 fülbejátszóját (TWS) 150 ezer Forintért (!!!). Ők is csak aptX-et kapnak.😞
Már megjelentek pletykák arról, hogy a SONY még az idei első félévben piacra dobja a
WF-1000XM4 fülbejátszót, amelynek a(z állítólagos) dobozán ott díszeleg a Hi-Res Audio Wireless logó, amelyet sokan úgy értelmeznek, hogy az LDAC-ot megalkotó SONY 2021-ben végre piacra dob egy LDAC kodeket fogadni képes fülbejátszót (TWS). Ez aztán az izgalmas hír 😍, csakhogy arról is hallani, hogy a 990 kB/s maximális bitrátára képes LDAC-nak csak a legalacsonyabb bitrátájú (330 kB/s) változatát tudja majd az új SONY fülbejátszó, nyilván azért mert a teljes LDAC képesség hosszú ideig történő használatára képes eszközhöz alkalmas akku még nem áll rendelkezésre.
Félreértés ne essék, ez már egy lépés a jó irányba, de most kicsit gonosz leszek, ez nekem olyan, mintha a TESLA 30 millió Forint helyett 20 millióért kínálna egy Model S Lite-ot, amely 600 km hatótáv helyett csak 200 km-re lenne képes. Na jó ez erős csúsztatás, de valami igazság van benne. 😜


Kiegészítés:
Mind az említett SONY, mind az időközben bejelentett és hamarosan piacra kerülő Hiby WH2 tudja az LDAC maximális 990 kB/s-os bitrátáját, tehát a fenti "gúnyolódásomat" visszavonom 😔!
Az LDAC Bluetooth kodek elméletileg 24 bit / 96 kHz-es fájlokat tud vezeték nélkül átvinni, amit az időközben bevezetett Apple Music Lossless Hi-RES szolgáltatás keretében  (amelyet hamarosan összehasonlítok a TIDAL távzene szolgáltatás minőségével) nagy felbontású zenének mondanak, de ezeket a fájlokat Bluetooth lejátszón nem lehet lossless, azaz veszteségmentesen élvezni, mert erre a Bluetooth, mint veszteséges (lossy) technológia nem képes!


Pontosan a fülbejátszók említett hiányossága miatt voltam nagyon kíváncsi a Fiio új vezeték nélküli eszközeire, amelyeket a mostani teszthez a Fiio hazai képviseletétől kaptam meg, amelyért ezúton köszönetet mondok. Adtak nekem két LC-BT2 eszközt, az egyikhez MMCX a másikhoz 2 tűs (2 pin) csatlakozójú belső fülest (IEM) lehet csatolni, és kaptam egy MMCX csatlakozóval ellátott UTWS3-at.



Balra a 2 tűs , jobbra az MMCX csatlakozóval ellátott 
"nyakörv", azaz nyakunkba helyezhető lejátszó
Mindkettő ára: 30 ezer Forint

Az LC-BT2 lehetővé teszi, hogy a nap mint nap használt kedvenc belső fülesünket (hallójárati fülhallgató = IEM) séta, futás, vagy más szabadidős tevékenység közben is hallgathassuk. Ennek nagy előnye, hogy az ismert és már megkedvelt hangkarakterű belső füles helyett nem kell egy új hangzást megszoknunk csak azért, mert vezeték nélkül akarunk zenét hallgatni.
Maga a "nyakörv" rész szilikon bevonatú és meglepően könnyű. Bár a fájdalmasan hideg április miatt futás közben nem volt módom kipróbálni de simán el tudom képzelni, hogy nem nagyon zavaró ezzel a "teherrel" a vállunkon mozogni. 
A Fiio az ilyen kivitelű eszközökkel ellentétben nem a hengeres rész végéből kiálló rövid kábeles megoldást tervezett, hanem annak közepéből jön ki a kábel.


Ezeken a képeken jól látható a két megoldás közötti különbség:


Aki azt gondolja, hogy a kábeles zenehallgatás minden nyűgétől megszabadít minket az LC-BT2 sajnos téved! Bármennyire is rövid a kábel, azért a belső fülesünket előbb az eszközhöz majd a fülünkhez csatlakoztatva a nyakunkon érezzük a kábelt, de azért egy idő után ehhez hozzá lehet szokni.

Ami igazán izgalmassá teszi az LC-BT2-t az az a tény, hogy ezt az eszközt a Fiio képessé tette aptX HD és LDAC Bluetooth kodekek fogadására, mivel abban egy Qualcomm CSR8675 típusú, 5.0-s szabványú Bluetooth chip található!

Első hallásra tehát úgy tűnik hogy két legyet üthetünk egy csapásra:
  1. A saját kedvelt belső fülesünkön hallgathatunk (majdnem) vezeték nélkül zenét,
  2. A ma létező legjobb Bluetooth kodekekkel tehetjük meg ezt.            
Ami a digitális - analóg átalakítót illeti az LC-BT2-ben egy japán AKM AK4331 típusú DAC található.
A 2019-es CES-en (a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai kiállítása Las Vegasban) készült alábbi fotó azért árulkodó:

A gyártűz miatt idén jelentős üzletektől eleső AKM-nek nem ez a legjobb DAC chipje,
láthatóan olcsóbb, sportolásra alkalmas, hordozható eszközökbe szánták, 
és a 109 dB-es-es jel-zaj viszonynál az AKM nevesebb chipjei sokkal többet tudnak

A használhatóság szempontjából viszont óriási előny, hogy 24 órás üzemidőt tud az LC-BT2, tehát akár napokig használhatjuk, anélkül, hogy a hengeres rész oldalán szabaddá tennénk az USB-C töltéshez való csatlakozót! A közel 15 napos készenléti idő sem semmi! Ez ugye azt jelenti hogy eddig nem merül le a már feltöltött, de még nem használt készülék.

A négy azonos méretű irányító gombot pár nap alatt meg lehet szokni

Az MMCX csatlakozóval szerelt LC-BT2-höz a Fiio képviselettől kaptam egy a mai legjobb gyártótól (Knowles) beszerzett négy lengőnyelves (4BA) hangkeltő elemmel szerelt 100 ezer Forintos árú FA7 belső fülest:


Többféle dizájnnal kapható az FA7

Az FA7 belső fülest a saját tulajdonú KZ ZSX ( csatornánként 1DD + 5BA), illetve a KZ ZAX (csatornánként 1DD + 7BA) kínai belső fülesekkel hasonlítottam össze. A KZ ZSX egy a gyárinál lényegesen jobban szóló Comply füldugóval kb. 14 ezer Forintba kerül, míg a KZ ZAX hasonló füldugóval együtt kb. 17 ezer Forintba.
Mivel a két KZ belső füles az LC-BT2-vel meghallgatva nagyon hasonló hangzást produkált, ezért úgy döntöttem, hogy a Fiio készülékhez a KZ ZAX-et használom majd (a két tűs csatlakozóval) és ehhez a kombinációhoz hasonlítom majd a KZ ZSX-et egy kínai Yinyoo szimmetrikus kábellel csatlakoztatva a tavalyi évben általam a legjobbnak megnevezett USB-s lejátszójához a szerb EarMen Sparrow-hoz. Arra voltam kíváncsi, hogy mennyivel szól jobban (egyáltalán jobban szól-e) egy vezetékes összeállítás, mint egy vezeték nélküli.



KZ ZAX (1DD + 7BA), összesen 16 meghajtós hibrid belső füles (IEM)
Ára (Kínából rendelve), Comply memóriahabos füldugóval: 17 ezer Ft. 

KZ ZSX (1DD + 5BA), összesen 12 meghajtós hibrid belső füles (IEM)
Ára (Kínából rendelve), Comply memóriahabos füldugóval: 13 ezer Ft. 

Néhány szó a KZ ZAX-ról. 2020-ban dobta piacra a KZ Audio. Elég sokat hallgattam már és mondhatom nagyon kellemes hangja van. Az összesen 14 db (7+7) lengőnyelves (BA) hangkeltő elem felel a közép és magas hangtartományokért (a 2 db dinamikus - DD meghajtó pedig a mélyhangokért és a szubbasszusért). A KZ ZAX "hangcsöve" (amelyre a füldugót csatlakoztatni kell kisebb, mint a KZ ZSX-é, ezáltal lehetővé téve a Comply Isolation memóriahabos füldugó használatát. Ezzel sokkal kényelmesebb a fülben az eszköz, kevésbé nyomja a fülünket, mint a ZSX a Comply Comfort-al.
Ezt a kényelmi különbséget leszámítva alapvető hangzás béli különbséget nehéz felfedezni a ZSX és a ZAX között. Talán a ZAX a több BA meghajtó miatt kicsit több részletet jelenít meg, kicsit határozottabban szólaltatja meg a magas tartományt, de ez nem mindenki ízlésvilágával találkozik, mivel kicsit élénkebb a hangzása, mint a nagyon kiegyensúlyozott ZSX-é.
Összegzésként azt mondhatom, hogy aki az ajánlásomra már beszerzett egy ZSX-et és azzal meg van elégedve, annak nem szükséges egy drágább ZAX-ot megvennie. Aki viszont most dönti el, hogy kipróbálna egy ilyen "ChiFI" belső fülest, annak a ZAX-ot ajánlom, mert azt kellemesebb órákig a fülünkben tartani, mint a ZSX-et.

Visszatérve a Fiio eszközeihez a teszthez megkaptam az UTWS3 fül köré helyezhető Bluetooth lejátszójának az MMCX csatlakozós változatát.
Annak ellenére, hogy ebbe az eszközbe a Qualcomm QCC3020-as, tehát az LC-BT2-ben találhatónál újabb Bluetooth chipjét szerelték az UTWS3 mégsem képes aptX HD, vagy LDAC kodekek fogadására, valószínűleg azért, mert a fülbejátszókhoz hasonlóan ez a lejátszó sem lenne képes hosszú időn át jobb minőségű kodekkel zenélni. 


UTWS3 vezeték nélküli lejátszó Fiio FD5 belső fülessel,
az eszköz könnyű, és nagyon kényelmes. A kör alakú gombbal 
kapcsolható be-ki, a hangerőt és a telefon hívásokat is ezzel tudjuk szabályozni



Az UTWS3 2 tűs változata. Mivel ilyen nem volt elérhető
így a saját KZ belső füleseimmel ezt az eszközt nem tudtam kipróbálni



A töltő-tok, amelybe belső fülessel együtt helyezhetjük be
a készüléket. Amikor a tokból kivesszük a két "hallókészüléket"
azok párosítást követően azonnal csatlakoznak a telefonunkhoz,
ráadásul TWS+ rendszer segítségével külön-külön!
Arra vigyázzunk, hogy maximális hangerő van alapból beállítva,
ezzel néha teszteltem, hogy mit bír a fülem 😃


Az MMCX csatlakozó a két tűsnél szorosabb, komolyabb érintkezést tesz lehetővé a belső fülessel, de nem egyszerű széthúzni a két készüléket. Össze kell nyomnunk a képen látható csatlakozó színes vége közelében a "hengert" és a két ujjunkkal komoly erőkifejtéssel tudjuk széthúzni őket. 
Összenyomni kicsit egyszerűbb, egy kattanást kell hallanunk.
Egy tesztben olvastam, hogy a Fiio gyárt egy MMCX csatlakozást leválasztó kis műanyag kütyüt, de ilyen nem volt az UTWS3 csomagjában.

Az UTWS3 elődjénél az UTWS1-nél (a kínai gyártók nem szeretik a páros számokat) sok tekintetben jobb: a digitális - analóg átalakítást is elvégző QCC3020 chip kimeneti jelszintjét egy külön (TPA6140A2) erősítő chip emeli a szokásos fülbejátszók (TWS) kétszeresére és ez a konfiguráció az UTWS1 zajszintjét a harmadára csökkenti. A jel-zaj viszony a korábbi készülék 88 dB-es értékéről 100 dB-re nőtt.

Az UTWS3-ba két zajelnyelő (CVC noise cancelling) mikrofont építettek a telefonbeszélgetések érthetőségének javítására.


Nagyon tetszett az Androidos (IOS-en is elérhető) Fiio Control alkalmazás,
amelynek segítségével OTA (vezeték nélküli) firmware frissítést, equalizálást,
és több más funkciót érhetünk el, beleértve a kerek gombok funkcióinak változtatását is


Lássuk hogyan szerepelt a két Fiio vezeték nélküli audió eszköz a FIIL T1X fülbejátszó (TWS) és a vezetékes EarMen Sparrow + KZ ZSX rendszerhez viszonyítva.


Tesztszámok


Nagyszerű tesztfelvétel, remek hangszerhangok,
természetes bendzsó és szubbasszus hangok


For those reading this review with an English translator



Minden tesztszámnál előbb a "gyengébben" szerepelt, 
majd a szebben megszólaló készülék diagramja következik

Aki ezt a felvételt már hallotta egy jó fejhallgatós rendszeren 
annak számára a FIIL hangzása eléggé élettelen. 
A mély hangok nem rosszak, de a szubbasszus kicsit természetellenesen feldúsított. 
A fúvósok viszont egész jók. A zaj meglepően alacsony.


        
A két lejátszó ezen a felvételen azonos összpontszámot ért el (630 pont).

LC-BT2 + FA7
  Meglepő módon kicsit digitálisan szólal meg, 
azaz nem annyira természetesen,
amit ettől a párostól várnánk.
A szubbasszus nem az FA7 erőssége.
A fúvósok viszont kiválóak.

UTWS3 + FA7
A hangok többsége természetesen szólal meg, 
 kivéve a mély és szubbasszus hangokat.
100 ezer Forintos belső fülestől azért
 ezen a téren ennél jobbat várnánk.
 Itt a fúvósok is kicsit túl élénkek.  



A bendzsó hangja életszerű, kellemes. 
Nagyon harmonikusan szólaltatja meg az egyes hangszerek hangját. 
A Sparrow után a legjobb szubbasszus. 
A hangszerek levegősen szólalnak meg. Jó összhatás.



 A bendzsó körül ott a levegő, természetesen hangzik. 
Remek transzparencia és térhatás. 
A szubbasszus magasan jobb, mint a vezeték nélküli eszközökön. 
Így kell szólnia egy minőségi lejátszónak,
 és tegyük hozzá, hogy ez a hangzás a Meze 99 Classics fejhallgatóval
még egy jóval magasabb szintre ugrik a KZ ZSX-hez képest.


A HAN minősítésű hordozható, vezetékes zenehallgató rendszer





Zeneileg nagyszerű felvétel, amelynél a hangmérnökök
kicsit túl élénkre hangolták a zenét, épp ezért
érdekes megvizsgálni mit kezdenek vele a lejátszók



Ennél a felvételnél kiütközik a fülbejátszók legnagyobb hibája: 
a digitális - analóg átalakítók a Bluetooth chipen találhatók, 
amelyek nem képesek olyan dekódolásra, mint 
más vezeték nélküli eszközök, mint például a most tesztelt Fiio-k. 
A felvétel hibáit ez a rendszer felnagyítja. Túl élénk, túl tolakodó ez a hangkép.


  
Ennél a felvételnél a három lejátszó azonos összpontszámot ért el (625 pont)

LC-BT2 + FA7
Remek énekhang. Kicsit az ideálisnál élénkebb hangzás. Jó térhatás.

LC-BT2 + ZAX
A magas hangok "szúrósak" (sibilant). Az egész kicsit túl élénk, túl harsogó. 
Egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a zeneileg kiváló felvétel 
nem a legjobb hangminőségben került rögzítésre, de éppen ez teszi jó tesztszámmá.

UTWS3 + FA7
Amennyiben nem akarom, hogy tolakodó legyen a hangzás lehalkítom, 
de akkor meg oda a természetesség. 
A Google igazán kihozhatna már egy finomabb hangerő szabályozást az Androidban.






Még a nagyon kifinomult Sparrow-n is kicsit túl élénk hangzás.
Ennek ellenére egyértelműen jobb a vezeték nélküli eszközöknél.





A dinamikai váltások félelmetesek ezen a felvételen.
Nagyszerű hangszerhangok és térhatás.



Ennél a felvételnél a két lejátszó azonos összpontszámot ért el (610 pont)

LC-BT2 + ZAX     
Nem elég jó a dinamika és a transzparencia. 
Úgy tűnik edzés közben nem érdemes komolyzenét hallgatni 😊 
Ezúttal ez a sokkal drágább páros nem képes felülmúlni a FIIL T1X minőségét,
ami más műfajokon viszonylag egyértelműen sikerült.

FIIL T1X
Bár a fülbejátszók nem elsősorban klasszikus zenére valók,
 a FIIL meglepően jól tolmácsolja ezt a felvételt,
de a természetes hangzástól azért messze van.



Nem elég természetes. Kicsit digitálisan szól. 
Úgy tűnik komolyzenét jobb vezetékes eszközökön hallgatni.



Az FA7 csak BA meghajtós belső füles az LDAC kodekkel megtámogatva
az LC-BT2-vel komolyzenén jobban szól, mint az UTWS3-al. 
Elsősorban a dinamika és a magashangok javultak, de kisebb a zaj is.


Remek dinamika és természetes megszólalás. 
Ilyen színvonalra ma még a vezeték nélküli eszközök nem képesek





A csodás hangú énekesnő érzelmesen simogató, nagyszerű 
felvétele, remek a közép tartomány ellenőrzéséhez


Meglepően szép énekhang. Kicsit zajosabb, mint az LDAC kodeket használó LC-BT2-vel. 
Azért ez egy egészen hallgatható hang. 😘


       

A két lejátszó ezen a felvételen azonos összpontszámot ért el (635 pont).

UTWS3 + FA7
A gyengébb kodek (aptX) ennél a felvételnél érződik, 
a női énekhang természetesebben szólt az LDAC kodekkel az LC-BT2 + FA7-el.

LC-BT2 + ZAX
A női énekhang a Knowles meghajtókkal kicsivel természetesebben
hangzik az FA7-en. A mély hangok viszont a ZAX-en szebbek.



Nagyon szép, természetes énekhang. 
A csak BA meghajtóval szerelt FA7 nagy erénye a jó középtartomány. 
Viszont a mélyek továbbra is halványabbak.




MQA + elsőrangú DAC + szimmetrikus erősítés = életszerű, természetes megszólalás.
Egyértelműen a legjobb összességében, csak az LC-BT2 + FA7 páros veszi fel 
vele a versenyt a női énekhang minőségében, az viszont 20 ezer Forinttal drágább.









Igazi felfedezés volt az indiai származású, Angliában élő
zenész, producer nagyon élvezetes új albuma.
Ez a felvétel a világzene és a hip-hop remek ötvözete.


Teljesen elfogadható minőség. Az énekhangok kicsit kevésbé természetesek,
de nem marad el sokkal a Fiio párosok hangminőségétől, 
amiért egyértelműen dicséret illeti.



Itt nem nagyon érezni az aptX és LDAC Bluetooth kodekek közötti különbséget!
Nagyon élő, dinamikus megszólalás. 
Figyelem a visszafogottabb hangzás kedvelőinek 
nem ez az ideális lejátszó + belső füles kombináció. 
Nekem az LG V30 hangját juttatja eszembe amelyik szintén nagyon élénk volt.



Már már a dedikált légzene játszók (Bluetooth lejátszók, például Fiio BTR3K)
hangját idéző hangkép. Jó térhatás. Ennek a párosnak az eddigi legjobb teljesítménye.




Nagyon jó énekhangok. Az ázsiai háttérzene nagyon kellemesen 
a háttérből szólal meg. Semmiben nem kiemelkedő,
de összességében természetes, nagyon jó megszólalás.




Ezt a párost az ilyen felvételekre találták ki. Sok finom részletet hoz ki. 
Ezúttal kicsivel de ez a páros szól jobban a Sparrow + KZ ZSX kettősnél.







A norvég 2L lemezcég kezdetektől az MQA technológia legnagyobb támogatója,
ez azért fontos, mert a 2L albumai a legkiválóbb hangmérnöki teljesítmények között vannak.
Ezt a felvételt nagyon jól ismerem, hiszen még Blu-Ray (többcsatornás) változatban is megvan, elképesztő hangminőség, le a kalappal a zenészek és a hangmérnökök előtt.




Egy ennyire jó felvétel még egy gyengébb kodekkel is szépen képes megszólalni. 
Azért zajszintben, dinamikában és transzparenciában nem tud versenyre kelni a Sparrow-val.




Kevésbé izgalmasan szól, mint az UTWS3 + FA7 kettős, 
de alapvetően kellemes hangzás.





Az ábrán látható szürke "folt" alakjából jól látni, hogy ez a páros
ezúttal nem eléggé kiegyensúlyozott, egyes elemek kiemelkedőek,
mások viszont kevésbé jók. Azért az összhatás ettől függetlenül egész jó.



Remek térhatás és transzparencia. Ezúttal nem tolakodó, 
hanem izgalmas a hangzás. Az UTWS3 eddigi legjobb produkciója.
Nagyon szép a fúvós hang.




Természetesen kellemes megszólalás. Nagyon élvezetes, kiváló hangminőség. 
Ennél a felvételnél a Knowles BA meghajtók jobb minősége kiütközik a KZ ZAX BA meghajtóihoz képest. Itt mivel kevés a mély hang még a dinamikus meghajtó
jelenléte sem jelent komoly előnyt.



Nézzük meg, hogy ha kiszámítjuk a hat tesztszámra adott összpontszámok átlagát és azt százalékosan viszonyítjuk a teszt felvételenként maximálisan elérhető 800 ponthoz mi lesz az eredmény:


1. EarMen Sparrow + KZ ZSX =    659 pont = 82%
2. Fiio LC-BT2 + Fiio FA7 =            640 pont = 80%
3. Fiio UTWS3 + Fiio FA7 =           632 pont = 79%
3. Fiio LC-BT2 + KZ ZAX =            631 pont = 79%
5. FIIL T1X =                                  606 pont = 76%


A korábbi tesztjeimben az EarMen Sparrow 86-87%-ot ért el, most pedig csak 82%-ot! Mi lehet ennek az oka? A válasz viszonylag egyszerű: a korábbi tesztekben a Meze 99 Classics fejhallgatómmal hallgattam meg az EarMen Sparrow-t, míg a mostani tesztben azért, hogy ne almát a körtével hasonlítsak össze a KZ ZSX belső fülesemmel teszteltem. Nos a ChiFI (értsd olcsó, de mégis minőségi kínai) belső fülesek (hallójárati fülhallgatók = IEMs) és egy kiemelkedő szimmetrikus kábellel használt kiváló fejhallgató hangzása között bizony van 4-5% különbség, tehát az EarMen Sparrow-val kapcsolatos lelkesedésem nem hagyott alább.


Optimista összefoglalás

A vezeték nélküli audió lejátszók fejlődése előtt óriási lehetőségek állnak, rengeteget fejlődhet még a hangzásuk. A Knowles BA meghajtókkal szerelt Fiio FA7 sokkal életszerűbb megszólalásra képes, mint a "noname" DD+BA meghajtókkal szerelt KZ ZSX és KZ ZAX.
A Fiio UTWS3 nagyon kényelmes, praktikus eszköz.


Pesszimista összefoglalás

Ebben a tesztben sajnos nem sikerült rálelnem egy olyan vezeték nélküli lejátszóra, amely az optimális hangzást képes elérni. A Fiio UTWS3 a méretéhez képest jól szól ugyan, de jó eséllyel az a tény, hogy nincs benne egy dedikált DAC (digitális - analóg átalakító), hanem a Bluetooth vevő chipbe szerelt DAC-ot használja és nem képes a legjobb minőségű Bluetooth kodekek fogadására eredményezi azt, hogy habár egyértelműen jobban szól, mint egy fülbejátszó (TWS), de az audió technika mai legjobb hordozható készülékeinek (EarMen Sparrow, Audioquest Dragonfly Cobalt, Zorloo Ztella, Ibasso DC01, Fiio BTR5) hangminőségét nem képes elérni.

A Fiio LC-BT2 ugyan képes fogadni aptX HD és LDAC kodekeket, de abba meg egy szerényebb képességű DAC-ot (digitális - analóg átalakítót) szereltek, amely össze sem hasonlítható a fent említett legjobb hordozható lejátszókban található (ESS és AKM) DAC-ok képességeivel.

Ami a Fiio FA7 belső fülest illeti a 100 ezer Forintos kategóriában ennél a mély hang és szubbasszus képességnél azért komolyabb tudást várnánk el. Ezért a mély hangokat különösen kedvelő vásárlóknak  - annak ellenére, hogy még nem hallottam - az olvasott tesztek alapján inkább a Fiio FH5 (csatornánként 1 DD + 3 Knowles BA) belső fülest ajánlom.




Fiio UTWS3


Ami tetszett

A Bluetooth chip mellett külön erősítő chipet szereltek belé,
amely javítja a kimeneti jelszintet és a hangminőséget;
Nagyon kényelmes, még stabilabb is a fülünkre helyezve,
mint egy gumigyűrű nélküli fülbejátszó (TWS);
A gyengébb kodek támogatás ellenére is 
abszolút versenyképes az LC-BT2-vel;
Nagyon stabil Bluetooth kapcsolat;
Kedvenc belső fülesünket vezeték nélkül is használhatjuk.


Ami nem tetszett

Nincs benne külön DAC chip, amely tény ront a minőségen;
A kikapcsolása nem egyszerű, hosszan meg kell nyomni
mindkét oldalon a kerek gombot, és néha úgy érzékeli,
hogy a hangerőt akarom felemelni;
Ha a belső fülesünket vezetékkel is akarjuk használni,
az MMCX csatlakozó bontása csak erős kezűek számára egyszerű;
Kivéve a töltő-tokból azonnal kapcsolódik a telefonunkhoz,
de maximális hangerő az alap beállítás, amiről ha sűrűn megfeledkezünk,
akkor egy idő után úgy járhatunk, mint az Oscar díjas Sound of Metal dobosa. 😎


Fiio LC-BT2


Ami tetszett

AptX HD és LDAC Bluetooth kodek támogatás,
amely nagy felbontású vezeték nélküli átvitelt tesz lehetővé;
Viszonylag kényelmes a "nyakörv" viselése,
a kábel "csiklandozása" is megszokható a fülünk alatt;
Kedvenc belső fülesünket vezeték nélkül is használhatjuk;
Könnyű párosítás és kényelmes kezelőszervek;
Egy nagyon olcsó (20$ körüli) fülbejátszó 
hangminőségénél sokkal-sokkal jobb;
Kiemelkedő üzemidő.


Ami nem tetszett

A beépített DAC ugyan külön chip a Bluetooth chiptől, 
de nagyon "alapszintű", egy ilyen eszköz megérdemelne
egy sokkal jobb paraméterekkel rendelkező DAC-ot,
és általa lényegesen jobb hangminőséget;
Az eszköz kényelmi szempontból jóval gyengébb,
mint a nagyon kényelmes UTWS3.



Fiio FA7


Ami tetszett

A Knowles BA hangkeltő elemek nagyon minőségiek,
a közép és magas tartományok remek megjelenítésére képesek;
Egy ilyen minőségű belső füles lényegesen csökkenti
a Bluetooth kodek képességekből fakadó különbségeket;
Életszerű énekhangok és hangszerhangok,
komolyzenére különösen kiváló.



Ami nem tetszett

100 ezer Forintért sokkal jobb mélyhang és szubbasszus
képességekkel kellene rendelkeznie;
A 6-szoros árú FA7-el az LC-BT2 mindössze
egyetlen ponttal szerzett többet (átlagot tekintve),
mint a jóval olcsóbb ChiFI KZ ZAX belső fülessel,
ennek oka jó eséllyel a ZAX dinamikus meghajtója,
amellyel az FA7-et nem szerelték fel.



További gondolatok

Ami a leginkább meglepett, hogy egy kb. 15 ezer Forintért megkapható FIIL T1X ha nem is minden zenén, de képes volt hangminőségben viszonylag közel kerülni még egy 130 ezer Forintos Fiio LC-BT2 + FA7 pároshoz is, úgy, hogy kényelem tekintetében klasszissal jobb a "nyakörv"-nél.

Akkor fel kell tennem a kérdést, hogy hogyan lehetne áttörést elérni a vezeték nélküli lejátszók kategóriájában? Mire lehet képes egy 2021 végén, vagy 2022-ben piacra dobott Fiio UTWS5 (jó eséllyel így hívják majd a következő hasonló készüléket)? 

  1. Számomra nyilvánvaló, hogy abba kell majd egy jó DAC, például ilyen lehet az ES9281P (kérdés, hogy nem USB-s eszközhöz használható-e), vagy a legújabb ES9219,
  2. Képessé kell tenni az UTWS5-t az aptX HD és/vagy LDAC Bluetooth kodekek fogadására,
  3. Az akkor legkorszerűbb Bluetooth vevő chip mellett külön erősítő chipet és egyéb zajcsökkentő és hangzásjavító műszaki megoldásokat kell benne alkalmazni,
  4. Képes legyen fogadni a legújabb Bluetooth LE technológia részét képező LC3 kodeket, amely a hírek szerint komoly hangminőségjavulást eredményez majd (az SBC-hez és az AAC-hez képest biztosan).
Kérdés persze, hogy ha mindezt megvalósítják, akkor képes lesz-e egy ilyen eszköz akárcsak a mai legjobb légzene játszó, a Fiio BTR5 hangminőségét hozni?

Amennyiben igen, akkor bátran ajánlom majd az UTWS5 megvételét, mert azzal a kedvenc belső füles-ünk hangzását élvezhetjük, a fülbejátszókhoz képest kevés kompromisszumot elfogadva, azoknál jóval magasabb kimeneti jelszinttel, közel a vezetékes hangzás minőségéhez.

Abból, hogy az UTWS vonal jövőbeni fejlesztését elemzem jól látható, hogy nekem kényelmi szempontból egyértelműen az UTWS3 jött be jobban, mint az LC-BT2.

Ne feledjük el azt a tényt, hogy én elvből nem költök belső fülesekre ezer $-okat. Akik viszont már vásároltak drága belső fülest, azok számára egy a mostani tesztben bemutatott vezeték nélküli eszköz alkalmas lehet egy nagyon minőségi hordozható lejátszó kiépítéséhez és nincs kétségem a felől, hogy sokkal jobban szól majd a saját belső füles + (bármelyik, ízlés szerinti) Fiio vezeték nélküli eszköz együtt, mint a ma kapható fülbejátszók közül a legjobbak.





2021. április 10., szombat

MQA ingyen??? Radio Paradise: a világ első nagy felbontású zenéket sugárzó internet rádió szolgáltatása elindult!

 Bevallom őszintén, hogy utoljára akkor hallgattam internet rádión zenét, amikor az még újdonságnak számított, azaz jó régen :) Hogy ez miért van így? Nos talán az akkori pocsék hangminőség miatt. Kezdetben az internet sávszélessség nagyon alacsony volt és az internet rádiók hangminősége  még az akkor zenehallgatásra általánosan használt MP3 fájlok minőségét sem érte el.

Nap mint nap érdeklődéssel olvasom az "MQA audio - developments and reviews" Facebook csoporton megjelenő híreket és zenei ajánlásokat.

Április elején többen is írtak arról, hogy az ingyenesen elérhető Radio Paradise internet rádió megkezdi az MQA technológiával "becsomagolt" zenék sugárzását, de csak BluOS rendszerű készülékeken lesz elérhető ez az új szolgáltatás. Az előző mondatban kiemelt szóra klikkelve elérhető az a bejelentés, amely felsorolja, hogy milyen készülékeken fog működni az MQA alapú internet rádió.

Mint azt már több bejegyzésemben is megírtam a zenehallgató szobámban lévő hangszórós rendszerben a forráskészülékem egy Bluesound Node 2 (ennek ma már van egy továbbfejlesztett 2i nevű verziója is) távzene játszó (streamer).

Április 7-én este meg is jelent a BluOS Android alkalmazásban a rendszer frissítési üzenet, azonnal frissítettem is és kb. 5 perc múlva a BluOS menüben alapból jelen lévő Radio Paradise feliratra kattintva ez a kép fogadott:


Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében


Van tehát egy fő válogatás, egy "nyugodt" zenei-, egy rockzenei- és egy világzenei válogatás, mindez kétféle minőségben: nagy felbontású MQA formátumú, és CD formátumú (16 bit / 44 kHz).

Az első napokban még voltak kiesések az adásban, de szombat reggelre (04.10) már viszonylag stabil lett a lejátszás, igaz délután ismét voltak megakadások, de reméljük ezt a hibát hamar orvosolják.

Amikor a TIDAL-en már több, mint 70 millió zeneszám érhető el egy kicsit kevesebb, mint havi 3000 Forintos előfizetési díj ellenében, amelyből több millió már MQA formátumú Masters minőség, akkor miért fontos ez az új MQA formátumot is sugárzó internet rádió?
Azért mert ez a nap minden percében ingyenesen juttatja el a zenekedvelőkhöz az új technológiák segítségével ezt a minőségi zenehallgatást lehetővé tevő szolgáltatást!

Az éppen lejátszott zeneszám címétől jobbra lévő három pontra kattintva megkereshetjük az épp játszott előadó zeneszámait, albumait és lejátszási listáit a TIDAL-ben, persze csak az előfizetők.

Ezt azért érdekes leellenőrizni, mert jó néhány zeneszám itthon csak CD minőségben érhető még el a TIDAL-en.

Ennek az az oka, hogy a világ egyes régióiban más és más szerzői jogi megállapodások vannak érvényben. Ezért van az, hogy Észak-Amerikában már elérhető a Dire Straits együttes összes albuma MQA formátumban, nálunk még nem, ugyanakkor nálunk már elérhető a Pink Floyd albumok MQA verziója, míg Amerikában még nem!

Amikor megnézünk a Radio Paradise által sugárzott 10 zeneszámot azoknak kb. a fele érhető el itthon is MQA formátumban. Nálunk főleg a Warner Music Group-hoz tartozó számos lemezcég albuma elérhető, de ahogy azt már korábban jeleztem várhatóan 2021 első félévében a másik két lemezbirodalom a Universal Music Group (UMG) és a SONY Music albumainak többsége is elérhetővé válik!

Ezt a hírt támasztja alá a Radio Paradise adása is, hiszen ellenőrizve a játszott albumokat, azok egy része UMG és SONY felvétel, amelyek itthon még "csak" CD minőségben elérhetők, reméljük hamarosan az MQA verzió is fent lesz a TIDAL-en.

A fent említett három pontra kattintva feljön egy menü, amelyből a képernyőre varázsolhatjuk az adott zeneszám szövegét is!

Néhány meghallgatott zeneszám:


Radio Paradise           és              TIDAL verzió


TIDAL-en is van MQA verzió

TIIDAL-en csak CD verzió található


TIDAL-en is van MQA verzió

TIDAL-en csak CD változat érhető el

MQA változatban is fent van a TIDAL-en



Természetesen, mint az új technológia iránt érdeklődő zenekedvelő összehasonlítottam a Radio Paradise internet rádión elérhető hangminőséget a TIDAL-en tapasztalt minőséggel és bár a különbség zeneszámról zeneszámra kicsit változott azért általánosságban elmondhatom, hogy ha a TIDAL-en a HIFI (CD minőségű) zeneszám és a Masters (nagy felbontású) zeneszám között a hangminőség különbséget 100%-nak vesszük, akkor a Radio Paradise által kínált hangminőság valahol 70-80%-os szinten van, tehát lényegesen jobban szól, mint egy CD minőségű fájl, de nem éri el a TIDAL Masters minőségét.

Prince Purple Rain felvétele a TIDAL Masters-ről hallgatva transzparensebben, a hangszereket jobban szétválasztva (separation) és jobb térérzettel (soundstage) szólalt meg, mint a Radio Paradise-ról.

Ugyanakkor a Jethro Tull elképesztően jól szólt az internet rádió állomásról is, és nagyon kicsi volt a különbség a TIDAL-hez képest.


Két világzenei felvétel, amelyek remekül szólaltak meg a Radio Paradise-on


iPad BluOS alkalmazás képernyőképei


Nyilvánvaló, hogy azok akiknek a birtokában van egy BluOS operációs szoftvert használó Bluesound, NAD, Roksan, Monitor Audio, Dali, Peachtree, vagy PSB készülék, vagy hangfal, azok többsége elő is fizet egy távzene (streaming) szolgáltatóra (például TIDAL, QOBUZ, vagy Spotify), de ha mégse, vagy csak fel akar valaki fedezni új előadókat, eddig ismeretlen felvételeket, műfajokat, akkor érdemes kipróbálni ezt a nagyszerű innovációt, amit Radio Paradise MQA szolgáltatásnak neveznek.

Eddigi néhány napos tapasztalatom az, hogy nagyon igényes válogatásokat tesznek fel a Radio Paradise szerkesztői, és habár fél óránként bemondják, hogy mit hallgatunk (ha valaki esetleg nem tudná), de nincsenek reklámok (a hallgatók befizetései teszik ezt lehetővé!), csak minőségi zenék szólnak 😍.

Kiegészítés 2025. áprilisban:

A Google Play-ről és az App Store-ból már letölthető a Radio Paradise Androidos és IOS-s alkalmazása!
Az alkalmazást használva hallgatható a fent részletezett ingyenes internet rádió, amelyen mind a mai napig mindegyik felvétel MQA technológiával előállított!

Ráadásul ez a szolgáltatás az autónkban is elérhető!
Az én autómban az Android Auto-t használva tudok zenét hallgatni a Radio Paradise-ról!

Mindenkinek jó zenehallgatást!








2021. április 1., csütörtök

Egy tipp azoknak, akik egy jó árú, kiváló hangminőségű és hordozható DAC-al szeretnék feljavítani az otthoni rendszerüket



Az utóbbi időszakban általában tesztelni szoktam készülékeket, de most meghallgatás előtt írok egy nagyon érdekes készülékről,  a Khadas Tone 2 Pro-ról.


Mindezt azért teszem, mert sok olvasóm keres meg azzal a kérdéssel, hogy tudják-e használni a korábban általam tesztelt Ibasso DC01-t, vagy a Zorloo Ztella-t az otthoni HIFI rendszerükhöz csatlakoztatva és általában azt szoktam válaszolni, hogy azokat hordozható DAC/erősítőnek tervezték, amelyeket fej-, és fülhallgatóval lehet használni, nem igazán alkalmasak otthoni rendszerbe illesztéshez.

De akkor mi alkalmas?

A nagyszerű iFi ZEN DAC-ot kipróbáltam és a hátoldalán lévő kapcsolót FIX állásba téve analóg (2 RCA) összekötő kábellel nagyon is élvezetes hangzást produkált az otthoni rendszeremben.

Tegyük fel a kérdést, hogy létezik-e a ZEN DAC-nál kisebb, hordozható eszköz, amely beilleszthető az otthoni rendszerbe, jól szól, és még az ára is elfogadható?

Szerencsére a kérdésre igen a válasz! 

Ez a készülék a kínai gyártmányú Khadas Tone 2 Pro.

Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében

A Tone 2 Pro egyedi formatervvel, három színben készül.
DSD512-es fájlokat is lejátszhatunk vele!

A cég 2020. július elsején alakult! Elsősorban számítógépes kártyákat és hozzá való szoftvereket állítanak elő.

Elég kevés cég mondhatja el magáról, hogy kevesebb, mint egy évvel a cégalapítást követően egy termékük máris a nemzetközi érdeklődés középpontjába kerül 👌

Hogy miért olyan különleges ez a készülék? Nos azért, mert a Khadas Tone 2 Pro igazi

készülék, azaz kiváló minőségű DAC-ot építettek bele (ESS 9038Q2M, ilyen található a nagyon komoly teljesítményre képes AQ Dragonfly Cobalt-ban is), ezen felül beleépítettek négy darab elsőrangú OPA1612 erősítőt, továbbá

3,5 mm-es aszimmetrikus, 4,4 mm-es szimmetrikus kimeneteket
 és
állításuk szerint a világon először egy 3 RCA alapú szimmetrikus (!) kimenetet,
amelyről bővebben a gyártó honlapján itt lehet tájékozódni.

De ez még csak a kezdet! A Khadas beépített még egy XMOS XU216 chipet, amely lehetővé teszi, hogy a hitelkártya méretű (!!!) Tone 2 Pro készülék méretét meghazudtoló módon teljes hardveres (!) MQA kibontásra legyen képes.

Az ilyen kisméretű készülékek esetében a piac legfontosabb MQA képes eszközei (például AQ Dragonfly Cobalt, EarMen Sparrow, Zorloo Ztella MQA) úgynevezett kibontóként (renderer) funkcionálnak, azaz a Windows, vagy MAC alapú asztali-, vagy IOS alapú mobil TIDAL alkalmazás, vagy az Android rendszerben elérhető UAPP mobil alkalmazás végzi el az első MQA kibontást, és a hordozható USB-s audió lejátszó végzi el a további kibontásokat. A gyártók korábban nem igazán verték nagydobra, hogy melyik készülék hányszoros MQA kibontásra képes. Az olyan készülékeknél, mint a nemrég megjelent Hiby R6-2020, vagy a Shanling M3X MOZEL-ek (mobil zenelejátszók = DAP) a gyártók büszkén hirdetik, hogy ők már tudják a 16x-os MQA kibontást, azaz 16 x 48 kHz = 768 kHz felbontásra képesek.

Teljes hardveres kibontásra (full MQA decoding) eddig jellemzően csak asztali készülékek (pl. Bluesound Node2i) voltak képesek, ilyen kisméretű eszközök, mint a Tone 2 Pro nem.

De vajon jobb-e a készüléken belül történő teljes hardveres MQA kibontás  a kétlépcsős (szoftver + hardver) kibontásnál (unfold), amelyekre az úgynevezett kibontók (renderers) képesek. A Tone 2 Pro-t tesztelő egyik úriember szerint a készülék sokkal jobban szól, ha a teljes hardveres kibontást használjuk, mintha az első kibontást szoftveresen idézzük elő.

Rákérdeztem Andy Wentzler-re az UAPP Android alapú alkalmazás fő fejlesztőjére, hogy kezel-e az alkalmazás teljes hardveres MQA dekódolásra képes eszközt. Azt válaszolta, hogy igen és nagyon egyszerűen teszi, mert csak a bit-perfect módot kell beállítani az UAPP-ben, és amint USB kábellel csatlakoztatjuk a Tone 2 Pro-t a mobiltelefonunkhoz az UAPP azonnal átküldi a "becsomagolt" jelet és a készülék végzi el a teljes MQA kibontást.

Akinek ennyi jó hír még nem lenne elég annak számára vannak egyéb jó hírek is:

A Tone 2 Pro számos kiváló minőségű alkatrészt foglal magában, rászerelnek egy úgynevezett hibrid digitális - analóg hangerőszabályzót, amellyel nem csak a hangerőt tudjuk szabályozni, hanem annak segítségével minden más funkció is kiválasztható, olyanok mint a kimeneti jelszint, vagy a digitális szűrők. Ez ilyen "egyszerűen" működik:

Ahogy látjuk a három RCA közül a jobb oldali (sárga)
egyben COAX (S/PDIF) digitális kimenet is

Az eddigi tesztek egyetértenek abban, hogy a fenti séma szerinti hangerőszabályzó gombbal állítható, és a gomb alatt lévő különböző színeket megjelenítő LED-el megtámogatott vezérlés túl bonyolult, nehezen megtanulható.

Még valamiben minden tesztelő egyetért: a készülék zajszintje hihetetlenül alacsony!
A gyári adat a teljes harmonikus torzításra: 0,000126%, ami első hallásra hihetetlen, de jó eséllyel tükrözi a valóságot.

Aki tovább akar javítani a hangzáson az kihasználhatja, hogy a Tone 2 Pro hátoldalára két USB-C csatlakozót szereltek, az egyiket az audió jel kivezetésére, a másikhoz viszont egy 5V-os külső tápegységet tudunk csatlakoztatni (nincs ilyen a csomagban), tovább javítva a hangminőségen! 

A kis méretet jól mutatja az iFi ZEN CAN erősítőre helyezett készülék

A tesztek kiemelik, hogy a Tone 2 Pro nagyon neutrális, nagyon részletező, és szimmetrikus kimenetet használva kiemelkedő hangminőségre képes, de az igazán nehezen meghajtható fejhallgatókhoz, azért nem ez az ideális. A kimeneti jelszint szimmetrikus kimenetről 32 ohm-on 211 mW, amely a tesztelők szerint a legtöbb piacon kapható fejhallgatót és belső fülest minőségi módon képes megszólaltatni.

Természetesen a készüléken található RCA csatlakozók nemcsak szimmetrikus RCA kimenetként funkcionálnak, hanem egy analóg összekötő kábellel a készülék az otthoni rendszerünkhöz is csatlakoztatható! Mivel semmilyen vezeték nélküli funkció nincs beépítve a Tone 2 Pro-ba így azt egy USB kábellel (gyári csomagban van ilyen) hozzá kell kapcsolnunk egy mobiltelefonhoz, tablethez, vagy számítógéphez, hogy segítségével zenét hallgathassunk az otthoni rendszerünkön.

A tesztelők szerint a nagyon neutrális (nem meleg) hangképhez jobban illő, melegebb hangzású fejhallgatóval érdemes használni a készüléket.

Aki eddig eljutott az olvasásban már bizonyára kíváncsi, hogy egy ilyen sok funkcióval ellátott, kis mérete ellenére elképesztően jó hangminőségre képes eszköz vajon mibe kerülhet?

A fent leírtak alapján ha 300-400 $-os árról számolnék be, talán teljesen korrektnek lehetne minősíteni, de figyelem ez a készülék csak 199.90 $-ba kerül! Ez mostani árfolyamon 62 ezer Forint! 
A Tv shop-okban most ez a mondat hangzana el: És képzeljék csak ma csak Önnek hihetetlen módon 50% kedvezményt adunk! 😋

Még ha egy európai webáruházból (pl. Amazon.de) rendeljük is meg, akkor is "csak" 219.90 €, azaz 80 ezer Forintba kerül.
Aki akar venni egy szimmetrikus RCA - XLR-3 fejhallgató adaptert, vagy kábelt, annak a készülék ára felett ki kell fizetnie 50$-t, vagy európai webáruházból rendelve 89 €-t.

200 $-ért egy meglepően sokoldalú az audió technika legújabb fejlesztéseit magában foglaló, kitűnő készüléket kapunk, amelyet tetszés szerint magunkkal vihetünk bárhová, vagy akár az otthoni rendszerbe is beilleszthetjük.



Azért hogy szemléletessé tegyem a Khadas Tone 2 Pro-ba beépített sok-sok funkciót készítettem egy összehasonlító táblázatot az általam a tavalyi év legjobb USB lejátszójának megnevezett EarMen Sparrow-hoz viszonyítva

 






A táblázatból csak a funkcionalitás hasonlítható össze,
az nem mutatja meg azt, hogy melyik készülék szól jobban


For those reading this blog in English



Ha valaki az ajánlásom alapján kedvet kap a Khadas Tone 2 Pro készülék megvételéhez, örülnék ha beszámolna a tapasztalatairól a bejegyzést követő megjegyzés (komment) részben. Az MQA Facebook fórumon már írták, hogy Roon-nal (az egyik legjobb audió szoftver) használják és nagyon szeretik... 







2021. február 16., kedd

Hiby R3 Pro Saber mobil zenelejátszó - Kicsi a bors de erős

 Tavaly év végén néhány napra kölcsönkaptam Gábor barátomtól a 2020-as év egyik legérdekesebb MOZEL-jét (MOZEL = mobil zenelejátszó = DAP) a 209 $-ért kínált Hiby R3 Pro Saber-t, amely viszonylag kisméretű, könnyű súlyú, mégis komoly technikával felszerelt készülék.

A tavalyi év végén közzétett 2020. évi díjkiosztó bejegyzésemben a kipróbálást követően a Hiby R3 Pro Saber-t a saját kategóriájában (MOZEL) a második helyre rangsoroltam, míg az év végi összesítésben a harmadik helyre került.


Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében
A pirosban is kapható az általam kitalált HAN minősítésnek
mindenben megfelelő Hiby R3 Pro Saber csatornánként külön
rendelkezik a Fiio BTR5-ben (is) bizonyított ES9218P DAC-al,
és az alábbi, az árhoz viszonyítva meglepően komoly specifikációval:

A fenti specifikáció közül kiemelném az MQA kibontási funkciót,
az UAT (1200 kb/s) és LDAC (990 kb/s) Bluetooth kodekek fogadását,
a szimmetrikus erősítőt, amellyel a készülék 16 óra üzemidőre képes.

2020 végén még nem sikerült telepíteni rá a legújabb (1.5-ös) firmware frissítést, amit azután Gábor néhány napon belül megoldott, és azt követően a szoftver megakadások szinte teljesen megszüntek.

Amikor január végén vissza került hozzám a készülék tesztelésre, akkor már elég jól működött WIFI módban (ez a lényeg, mert egy ilyen képernyővel ellátott lejátszót kevesen akarnak USB kábellel használni). Ami furcsa volt, hogy a házamban lévő legmodernebb (ASUS) routert nem kedvelte a kis kínai készülék, főleg MQA (TIDAL Masters) felvételeknél 10 másodperc után megállt a lejátszás, viszont amikor a jó pár éve (jóval olcsóbban) vett TP Link routerrel kötöttem össze "szabját" (a Saber angolul szablyát jelent), akkor gond nélkül lejátszott mindent.

A kis lejátszót nem Android operációs rendszerrel látták el, hanem a saját fejlesztésű Hiby OS-el, amelybe beépítették a TIDAL távzene szolgáltatást is. A Hiby OS logikusan felépített rendszer, de az Android stabilabb, komolyabb, gyorsabb, így jó lenne pár éven belül ilyen méretű készülékben is Android-ot látni, amely képes alkalmazások letöltésére a Google Play áruházból is, ami által lehetővé válna az egyik legprofibb digitális zenelejátszó alkalmazás az USB Audio Player Pro (UAPP) letöltése és használata is.

Szellemes megoldás a mobiltelefonunkra letölthető HiByMusic alkalmazáson belüli HiBylink, amellyel akár zsebre is vághatjuk a kis "szablyácskánkat" (Hiby R3 Pro Saber) és a zenelejátszást a 21. század emberének mindig a keze ügyében lévő mobiltelefonról vezérelhetjük. A baj csak az vele, hogy a TIDAL-ről érkező zenéket nem lehet vele "távirányítani".

Ebben a kis lejátszóban még pedométer is található! Félreértések elkerülése végett ez a funkció nem azt figyeli, hogy a készülék tulajdonosának vannak-e pedofil hajlamai 😎, hanem lépésszámláló, amit nyilván azért tettek bele, mert sokan sportoláshoz is fogják használni a Saber-t.

Sokan azért részesítik előnyben a Hiby készülékeket, mert a Hiby OS magában foglal egy MSEB nevű programot, amellyel állíthatjuk a hangzás "hőmérsékletét" (hidegtől a melegig), a mélyhang terjedelmét és textúráját, az énekhangokat, a hangzás szúrósságát (puhától a keményig), az impulzusválaszt lassútól a gyorsig, de még a hangzás levegősségét is. Bevallom nem vagyok híve egy audió lejátszónál az úgynevezett ekvalizátor (hangzás tulajdonságainak tudatos módosítása) alkalmazásának, de már annyi jót hallottam az MSEB-ről, hogy kipróbáltam.

Ezzel csak azt értem el, hogy újfent megállapítsam egy jó lejátszónál az alap beállításokkal hallgatható hangzást csak elrontani lehet. Természetesen mindenkinek szíve joga, hogy kiemeljen bizonyos hangtartományokat (sokan imádják az extrém basszus kiemelést), de én semmi felemelőt nem találtam ebben a kísérletben. Tény, hogy elég jelentősen megváltozott a hangzás, főleg az erre rendszeresített "csúszka" szélső állásaiban, de a sok-sok választási lehetőség engem inkább idegesített, pont úgy mint a lehetséges vakcinákról való szabad döntéshozatal. Mennyivel jobb, ha megmondják mit akarnak belénk adni, mi meg gondolkodás nélkül alávetjük magunkat a felsőbb döntésnek. A jó hír az, hogy aki az ekvalizálás mellett dönt, és azt a hangzást akarja kikeverni, ami neki legjobban tetszik, neki legalább nem kell visszamenni a sor végére 😎 (mint azoknak akik egy konkrét vakcinát elutasítanak).

Kipróbáltam a Saber Bluetooth képességeit is. Ehhez a Saber-t vezeték nélkül hozzákötöttem a Hiby W5 légzene játszómhoz. Nos az LDAC kodek használatával teljesen jól működött a Saber, mint forráskészülék, amely ezúttal a mobiltelefonom helyett látta el zenei jellel a W5-t ("Szivarkát").
Amikor viszont a Hiby saját fejlesztésű UAT Bluetooth kodekjét állítottam be, akkor három bitrátát (átviteli "sebességet") kínált fel a Saber: 1200 Kb/s, 900 Kb/s és 600 Kb/s.

Az 1200-as módban sűrű kimaradásokat észleltem. Úgy tűnik, hogy 1,5 év után sem igazán működik a Hiby által sokat reklámozott UAT kodek. Amikor az alacsonyabb bitrátákra váltottam már valamivel jobb lett a helyzet, de mindenkit lebeszélnék arról, hogy az UAT miatt vegyen meg egy Hiby hordozható audió lejátszót. Ez a technika ugyanis valljuk be még nem működik úgy, ahogy a vevők többsége azt elvárná. Azért azt mondjuk el, hogy kevesen fognak egy légzene játszóval (Bluetooth lejátszó) zenét hallgatni egy amúgy is vezeték nélkül zenét játszó készülék segítségével.


Akkor most lássuk, hogy a kiválasztott teszt felvételeken hogyan szerepelt a VÁM-al és ÁFA-val együtt 90 ezer Forintba kerülő (sajnos csak Kínából rendelhető) Hiby R3 Pro Saber a korábban több alkalommal is tesztelt 79 ezer Forintos árú szerb EarMen Sparrow USB DAC/fejhallgató erősítő ellenében.




A Sparrow-t ezúttal a Kínából nemrég érkezett ddHifi
Lightning - USB C adapterrel és a szintén ddHifi gyártmányú
nagyon jó minőségű USB C - USB C kábellel az Apple iPademhez
hozzákötve hallgattam meg. Így semmilyen interferencia zavar
nem volt észlelhető, mint a gyári kábellel az Androidos mobiltelefonommal.
Érdekesség, hogy a ddHifi TC28i adaptert mivel nem rendelkezik Apple
engedéllyel csak Kínából lehet megrendelni. Ettől függetlenül tökéletesen működik!
Az MQA első kibontást a TIDAL IOS alkalmazása szoftveresen végzi el,
majd a kibontó (renderer) EarMen Sparrow végzi el a további kibontásokat.



A Hiby R3 Pro Saber az eredeti R3 Pro-tól abban különbözik,
hogy ebben ESS, míg az eredetiben Cirrus Logic DAC található.
A kis készülék maga elvégzi mind a szoftveres, mind a hardveres
MQA kibontást, amit a készülék jobb szélén egy zöld LED jelez.
A készülék felső részén találhatók a 3,5 mm-es (aszimmetrikus),
és 2,5 mm-es szimmetrikus (balanced) kimenetek.
Alul egy Micro SD kártya hely és egy USB C csatlakozó van,
ez utóbbival akár USB-s módban is hallgathatjuk a Saber-t.



Teszt felvételek


Az életben néha vannak fura megérzések.
Egy héttel a kiváló jazz-zongorista halála előtt
az ő felvételét választottam az első teszt felvételnek.
Ezzel a nagyszerű felvétellel is bizonyította kivételes tehetségét.

Minden teszt felvételnél előbb a "gyengébben" szerepelt,
majd a szebben megszólaló készülék diagramja következik.


For those reading this review with an English translator



Az alábbi diagramokon a színes terület minél inkább kitölti 
a pókháló szerű teret, annál közelebb van a hangzás a tökéleteshez.

A diagramon feltüntetett pontszámok a Meze 99 Classics 
fejhallgatóval hallgatva a saját szubjektív értékítéleteim.


Kellemes hangzás, de kicsit kevésbé természetes hangszerhangok, mint a Sparrow-nál.
Kevesebb a levegő a hangszerek körül



Természetesebb, életszerűbb hangzás. Jobb mélyhangok.
Térhatásban viszont nincs számottevő különbség a két eszköz között. 
 




Ezt a felvételt nagyszerű transzparencia,
életszerű megszólalás jellemzi






A remek felvételt élethűen tolmácsolja, de
nem képes  olyan szinten lelkesíteni, mint a Sparrow.




Nagyszerű hangminőség. Természetesebb hangszerhangok
(dob, gitár, nagybőgő). Remek transzparencia.








A norvég 2L lemezcég a kiemelkedő hangmérnöki munkájukról híres.
Ők az MQA technológia egyik leglelkesebb támogatói.
A nemrég megjelent remek válogatás albumuk
az MQA egyik legjobb példájának tekinthető.







Nagyon dinamikus előadásmód, kicsit hiányolom a levegőt a hangszerek körül,
de a természetesség alapvetőn rendben van.
Abszolút élvezhető minőség, némi hiányosággal.




Már ahogy megszólal a zene természetesebb, ünnepélyesebben szól, mint a Saber.
A jó dinamika nem csak azt jelenti, hogy a hangos részek hangosan szólnak,
 hanem azt is, hogy a halkak halkan.




A francia operaénekesnő Natalie Dessay szinpadtól való
visszavonulása után egy évvel, 2014-ben rögzítették ezt az albumot,
francia és brazil énekesnők és Liat Cohen izraeli zenész közreműködésével.
A női énekhangok kavalkádja nagyon életszerű hangzással.
Az MQA technológia igazi nagykövete ez a felvétel.




A Saber eddigi legjobb produkciója. Nagyon természetes, nagyon tiszta,
 gyönyörűen szólal meg. Ez a felvétel jól mutatja, hogy a Saber
valamivel érzékenyebb a felvétel minőségére, mint a Sparrow,
ami azt jelenti, hogy gyengébb felvételeket kevésbé,
 a kiváló felvételeket nagyon jól képes reprodukálni.



Nagyon szépen tolmácsolja a gyönyörű női énekhangokat.
Nagyszerű transzparencia. Művészi élvezet hallgatni.
Ezúttal minimális különbséggel előzi meg a Saber-t.




Nagyszerű stúdió felvétel, remek transzparenciával, 
természetes hangszerhangokkal.



A nagyszerű stúdió felvételt elsőrangúan szólaltatja meg a Saber,
ha valamit kifogásolni lehet, az az, hogy a
kasztanyetta szerű hangszer hangja kicsit tolakodó.




Nagyon tisztán, természetesen szólal meg ez a zene a Sparrow-n.
Érdekes, hogy mennyivel több finomságot képes kihozni a Sparrow
a kasztanyetta szerű hangszer hangjából, mint a Saber.




Három percig egy monoton de kellemes blues zenét hallunk,
ami hirtelen átvált remek gitárvirtuóz muzsikává, színtiszta rockzenévé.





A rockos rész nem ragad annyira magával, mint a Sparrow-val hallgatva. 
Nagy baj nincs vele, csak a felvétel hiányosságait
a Saber erőteljesebben adja vissza, mint a Sparrow.





Ez a felvétel inkább zeneileg emelkedik ki, mint hangmérnöki munkaként.
Ettől függetlenül a Sparrow-t hallgatva elkezdenek járni a lábaink a zene ritmusára :)


Nézzük meg, hogy ha kiszámítjuk a hat tesztszámra adott összpontszámok átlagát és azt százalékosan viszonyítjuk a teszt felvételenként maximálisan elérhető 800 ponthoz mi lesz az eredmény:


1. EarMen Sparrow   =  695 pont = 87%
2. Hiby R3 Pro Saber = 663 pont = 83%


Valamivel tehát a Sparrow életszerűbben, kellemesebben, jobb transzparenciával és térrel szólalt meg, de a különbség korántsem olyan jelentős. A Sparrow ráadásul immáron a harmadik tesztben stabilan hozza ezt a szintet más és más teszt felvételekkel meghallgatva.
A tavalyi utolsó tesztemben a Fiio Q3 is 83%-ot ért el. Ez annyit jelentene ha szigorúan a számok alapján gondolkodnánk, hogy a Hiby R3 Pro Saber és a Fiio Q3 azonos tudású készülékek.
Igaz, hogy szubjektív értékítéletem alapján, de mégis leírom, szerintem a Saber jobb zenelejátszó a Q3-nál. Ezt nem csak arra alapozom, hogy a Q3-ban nincs semmilyen vezetéknélküli funkció, míg a Saber tud WIFI és Bluetooth funkciókat is. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a Saber hangképe muzikálisabb, kellemesebb hallgatni, és kiegyensúlyozottabban hozza a saját szintjét, mint a Q3, amelynél jelentős ingadozásokat figyeltem meg az egyes felvételek között.






Hiby R3 Pro Saber



Ami tetszett

Kis mérete és nagyszerű hordozhatósága ellenére kifejezetten muzikális,
élvezetes hangzásra képes, igazi HAN minősítésű készülék;
Még ÁFA-val és VÁM-al együtt számítva is ezért a pénzért
néhány évvel ezelőtt nem lehetett kapni ilyen hangzásra képes eszközt,
nem beszélve a nagyszerű funkcionalitásról, a remek szimmetrikus
erősítésről, az MQA kibontásról és a kiváló DAC-okról;
Nagyon kellemes közép és magastartomány, jó mélyhangok jellemzik;
Az igazán kiemelkedő minőségű felvételeken (főleg a TIDAL Masters
MQA technológia felhasználásával rögzített albumain) nagyszerűen szól;
Használatához nincs szükség kábelekre (csak a fej-, illetve fülhallgatóhoz).
Egy fülbejátszó-t (TWS) könnyedén csatlakoztathatunk a Saber-hez,
így azt zsebre téve akár egy futópályán is élvezhetjük a zenét,
igaz a mai fülbejátszókon (TWS) a minőségi vezetékes
fej-, és fülhallgatókhoz viszonyítva lényegesen gyengébb minőségben;
Egy ilyen készülékkel bárhová magunkkal vihetjük a minőségi
zenehallgatást akár a világ végére is (ha oda beengednek bennünket).



Ami nem tetszett


A Hiby OS szoftver használható, de kicsit lassú
(főleg egy mai mobiltelefon sebességéhez viszonyítva),
és ma már igencsak fura egy olyan beviteli billentyűzet,
ahol egy c betű beviteléhez háromszor kell megnyomni a képernyőt;
A készülék válogatós, hogy milyen routerrel
hajlandó hibátlanul együttműködni,
A Saber nagyon érzékeny a felvétel minőségére,
egy gyenge minőségű zeneszámot eredeti "minőség"-ben tolmácsol,
míg egy kiemelkedő felvételt kiemelkedően jól.
Az UAT Bluetooth kodeket érdemben most sem tudtam kipróbálni,
egyre inkább azt érzem, hogy az csak mint marketing tényező
működik, vonzóvá tehet egy egy készülék vásárlást, de a valóságban
nem kiegyensúlyozott, nem megbízható még ez a technológia;
2021-ben ha nem is elvárás, de nagyon hasznos lenne ha a Hiby
megnyitna egy európai webáruházat, ahonnan VÁM és ÁFA mentesen
hozathatjuk be a készüléket, még ha kicsit drágább áron is.


Akik nem akarnak kábelekkel bajlódni, egy kijelző nélküli hordozható audió készüléket a mobiltelefonjukkal gumival összefogni, azaz egy vezeték nélkül működő, kisméretű, a blúzunk, vagy ingünk zsebében is elhelyezhető készülékre vágynak, amelybe beépítették a legújabb műszaki/technológiai megoldásokat (pl. szimmetrikus erősítő, MQA kibontás, minőségi Bluetooth kodekek küldése és fogadása) azok nagyon fogják szeretni a Hiby R3 Pro Saber-t. Akik ezen felül még elvárják, hogy egy készülék a legújabb mobiltelefonok sebességével és kényelmi funkcióit tudva működjön, nekik azért mélyebben zsebbe kell majd nyúlniuk. Nekik vagy a nagyszerű Fiio M11 Pro-t ajánlom 250 ezer Forintért (AKM DAC-al), vagy a nemrég megjelent, az M11 Pro-hoz hasonló árú, állítólag elképesztően jó Hiby R6-2020 készüléket (ESS DAC-al).
Mindkét utóbbi készülék olyan tudású, hogy a tulajdonosának semmilyen hiányérzete nem lesz majd. Na jó az élő koncertek azért már nagyon hiányoznak, reméljük már csak néhány hónapig kell rá várnunk.