2019. december 22., vasárnap

Fiio BTR5 légzene játszó - All in


Minden képnél klikk a képre a jobb képminőség érdekében
Pókerben az All in azt jelenti a játékos mindent egy lapra tesz fel,
és az összes zsetonját "betolja", amellyel nagyon sokat nyerhet, 
de ki is szállhat a játékból.
A Fiio a BTR5-be minden tudását, tapasztalatát belepakolta,
és jó eséllyel nagyot nyerhet a digitális zenelejátszók piacán.


Tavaly év végén a Fiio BTR3-at neveztem meg, mint az év legjobb hordozható digitális zenelejátszóját. Azóta sorra jelennek meg új légzene játszók, amelyek közül 2019 decemberéig a Hiby W5 (Szivarka) bizonyult a legjobbnak.
Talán épp ezért döntött úgy a Fiio, hogy az új légzene játszójába ugyanazt az ESS gyártmányú digitális - analóg átalakítót (ES 9218P DAC) építi be a korábbi AKM chipek helyett, mint a Hiby, csakhogy itt a jobb és bal csatorna külön DAC chipet kapott.
A BTR5 formavilága nagyon hasonló a BTR3-hoz, ami inkább előny, mint hátrány. vannak rajta fizikai vezérlőgombok, és ezúttal egy kisméretű (egyszínű) OLED kijelzőt is kapott, amely mutatja az akkumulátor töltöttségét (max. 9 óra üzemideje van, ami kevesebb, mint a BTR3 11 órája, de a BTR5-be sokkal komolyabb hardvert építettek bele), a hangerőt, a használt Bluetooth kodek megnevezését, valamint az üzemmódot, a kijelző fényerejét, az autós módot (ez nagyon praktikus, mivel az autó motorjával együtt kapcsolhatjuk be és ki a BTR5-t), a kimeneti jelszintet (végig High, azaz magas kimeneti szintet használtam), és az USB módot.

A Fiio nagyon komoly technikákat épített be a BTR5-be, 
egyrészt az USB-s kapcsolat feljavítására, 
másrészt a hangminőséget rontó jitter csökkentésére,
és kristályoszcillátorokat az audió jel javítására


A BTR5 legfontosabb újdonsága azonban a FIIO légzene játszói között elsőként a szimmetrikus erősítés, amelynek fontosságáról már előző bejegyzéseimben is írtam. A fenti képen jól láthatók a 3,5 mm-es aszimmetrikus és a 2,5 mm-es szimmetrikus kimenetek, amelyek ezúttal a készülék felső részére kerültek.
A BTR5 nagyobb és nehezebb (43,7 gramm), mint a BTR3 (26 gramm), de hát egy ilyen komoly technika beépítéséhez helyre volt szükség.

A BTR5-höz egy áttetsző, a készülékre pattintható csíptetőt adnak, amely praktikusabb, mint a BTR3 hátlapjára szerelt csíptető (amely az enyémen már el is tört, de csak a hátlappal együtt cserélhető).

Köszönet a hazai Fiio képviseletnek azért, hogy én kaphattam meg a hazánkba érkező első készüléket kipróbálásra.

3 nap bejáratás elég volt ahhoz, hogy a BTR5 elnyerje legjobb formáját.

Ami a Bluetooth hatótávolságot illeti (csak LDAC módban használtam a BTR5-t) tavaly még akadtak gondok a BTR3-nál, kezdetben voltak úgynevezett dropout-ok, azaz kiesések, de azt tapasztaltam, hogy az Android Oreo-n fejlesztettek és azután megszűntek ezek a kiesések. A Hiby W5 hatósugara már valamivel jobb volt, de a BTR5 egy teljesen más szint, amely korábban nem tapasztalt stabil módon zenél akkor is ha kimegyek a szobából, egy fal meg sem kottyan neki, akkor is folytatja a zenélést, ha a szomszéd szobában hátat fordítok a mobiltelefonomnak. Még soha nem találkoztam ennyire stabil jelet szolgáltató Bluetooth alapú lejátszóval.

Lássuk hogyan szerepelt a BTR5, amelyet az otthoni rendszeremmel,  Szivarkával (Hiby W5 légzene játszó) és Szimi-vel (Ibasso DC01 audió adapter) hasonlítottam össze, részben a Meze 99 Classics fejhallgatómmal, részben a KZ ZSX belső fülesemmel.


Felülről lefelé: Hiby W5 (33 ezer Forint),
Ibasso DC01 (16 ezer Forint) 
és Fiio BTR5 (40 ezer Forint)

Az otthoni rendszeremet és Szivarkát csak aszimmetrikus kábellel tudtam meghallgatni, míg Szimi-t és a BTR5-t szimmetrikus kábellel.


Meghallgatott zeneszámok


Nagyszerű felvétel, amelyen vannak férfi énekhangok, 
amelyek mögött egy dixiland band játszik

BTR5

Nagyon természetes énekhangok, nagyon jó fúvósok. Az otthoni rendszer a felvétel végén nagyon jó teret jelenített meg. Ennyire egy légzene játszó nem tudja megjeleníteni az élő felvétel varázsát, de a BTR5 elképesztően jó minőségben tolmácsolja ezt a felvételt. Az otthoni rendszerem 100%-ához viszonyítva a BTR5-nek adok 80%-ot, amely az Audioquest Dragonfly Cobalt (AQ DRC = Kék szitakötő) 85%-hoz képest (annak 40%-os áráért) igencsak figyelemre méltó teljesítmény!

Ibasso DC01

Egy kicsivel kevésbé volt tökéletes, mint a BTR5 produkciója, de minimális volt a különbség. A sztereó tér kicsit szűkebb volt, mint a BTR5-nél. A zenekar hangszereinek elhelyezkedése kicsit kevésbé volt természetes, de az énekhangok és a fúvósok hangja nagyon magas szintű volt.

Hiby W5

Meglepően jól szólt kezdetben, az emberi énekhangok nagyon jók voltak, de amikor megszólalt a trombita, na az már nem szólt olyan természetesen, "vékonyabb" volt a hangzás, mint az otthoni rendszer, vagy a BTR5 esetében. Egyértelműen kiütközött a BTR5-be beépített komolyabb technika előnye.




Szenzációs minőségű élő világzenei felvétel
(köszönöm a tippet Huszti Zsolt barátomnak - HEED Audió)

Otthoni rendszer 100%
Fiio BTR5 75%
Ibasso DC01 70%
Hiby W5 50%


Ezen a felvételen az otthoni rendszer kiemelkedett, nagyon életszerűen, levegősen szólt.
A BTR5 nagyon szépen szólt, és kicsit természetesebben, mint a DC01, de nem volt nagyon nagy különbség. Önmagában egész jól szólt a Hiby W5 is, de a térérzet sokkal beszűkültebb volt, kevésbé levegősen szólt, mint a szimmetrikus kimenettel ellátott eszközökön, amelyeknek az alacsony zaja jelentősen javította a térérzetet és az előadás természetességét.
Aki meghallgatja ezt a felvételt a két 50 ezer Forint alatti szimmetrikus kimenettel ellátott eszközzel biztosan elgondolkodik, és azt mondja magában: Jó ég! Hová fejlődnek ezek az "olcsó" zenelejátszók!




Ez a filmzene néha félelmetes robajokat, természeti hangokat, 
például a vihar hangját adja vissza, néha madárcsicsergésre 
emlékeztető hangok hallhatók, szubbasszus hangok kíséretében


Otthoni rendszer (Meze) 100%
Fiio BTR5 (Meze) 80%
Ibasso DC01 (Meze) 75%
Fiio BTR5 (KZ ZSX-el) 65%
Hiby W5 (Meze) 60%

Az otthoni rendszer kifogástalan volt, nagyon szép térrel, elképesztő szubbasszus hangokkal.
A Fiio BTR5 ezt a felvételt hallgatva remekel. Ha valakinek a szemét bekötnénk, bevinnénk őt a zenehallgató szobába és a fejére tennénk a fejhallgatót, és lejátszanánk ezt a felvételt a BTR5-ről a Mezével, és megkérdeznénk, hogy szerinte milyen árú és milyen típusú lejátszó készülékről szólt a zene, szerintem árra sokan mondanának 200 ezer Forintot és a készülék típusára pedig egy asztali lejátszóra, vagy egy jobb minőségű MOZEL-re (mobil zenelejátszó = DAP) tippelnének, és amikor levennénk a szeméről a takarást és odaadnánk az illetőnek az öngyújtó méretű BTR5-t és megmondanánk, hogy vezeték nélkül játszottuk le a felvételt, lennének páran, akik hitetlenkedve fogadnák a hírt.
Ami érdekes, hogy nagyon hasonlóan szólt a BTR5 a ChiFI belső fülessel (a szimmetrikus kábellel és Comply memóriahabos füldugóval együtt 15 ezer Forintos KZ ZSX) hallgatva, mint Szivarka (Hiby W5) a Meze fejhallgatóval.





Ezt a zenét nagyon szeretem, de nem a felvétel minősége miatt választottam, hanem azért, 
mert kíváncsi voltam rá, hogy mit hoz ki a BTR5 egy átlagos minőségű felvételből


Ennek a felvételnek a meghallgatása során jöttem rá egy érdekes törvényszerűségre. Amikor ugyanis kiemelkedő egy felvétel hangminősége, ott a mobil eszközök meglepően közel tudnak kerülni az otthoni rendszeremhez, egy átlagos minőségű felvétel esetén azonban az otthoni rendszer és a mobil eszközök hangminősége között ég és föld a különbség! Például ennél a felvételnél az énekes nagyon kellemes hangja mellett az együttes tagjai is ráénekelnek a zenei alapra. Ezt az otthoni rendszer szépen, finoman visszaadja, de a mobil eszközökön ebből szinte semmi nem hallható.


Otthoni rendszer (Meze) 100%
Ibasso DC01 (Meze) 70%
Fiio BTR5 (Meze) 65%
Hiby W5 (Meze) 55%
Fiio BTR5 (KZ ZSX-el) 50%

Ez a rock felvétel "dögösebben", izgalmasabban szólalt meg Szimi-n, mint a BTR5-ön, amelyen kicsit kevésbé érdekesen szólalt meg az átlagos minőségű felvétel. Szivarka hangszíne nagyon kellemes, nagyon tisztességes a produkciója, de a szimmetrikus erősítésű eszközök zaja kisebb, hangjuk természetesebb. Belső fülessel hallgatva egy ilyen átlagos hangminőségű felvétel sokkal kevésbé élvezhető, mint a fejhallgatón. Úgy tűnik, hogy a belső fülesek érzékenyebbek a felvétel minőségére, mint a fejhallgatók. Vagy egyszerűen ez a ChiFI belső füles nem volt képes kompenzálni a hangmérnöki munka hiányosságait.







Párhuzamos kenyai sorsok: 
Az egyik kenyai fiatalember, aki a repülőtéren takarít a jobb élet reményében felkapaszkodik egy repülőgép futóművére, és jégbe fagyott teste a Londoni kertvárosba zuhan...
A másik kenyai fiatalember (J.S. Ondara) megnyert zöldkártyával az Egyesült Államokba költözik, megtanul gitározni, felvételeit felteszi a YouTube-ra, ahol rendkívüli tehetségét felfedezik, leszerződteti a világ egyik legjelentősebb lemezcége (Universal Music Group), és bemutatkozó albumát - teljes joggal - a legjobb Americana album Grammy díjára jelölik!
Kinek mi van megírva a sors könyvében.....


Ezt a felvételt előbb CD minőségben. majd Master (MQA) minőségben hallgattam meg a BTR5-ön (amely nem képes MQA dekódolásra, vagy kibontásra, de a TIDAL Windows-os alkalmazás az első kibontást elvégzi, így a Master felvételek a BTR5-n is nagy felbontásban élvezhetők) a KZ ZSX belső fülessel a szimmetrikus kábellel és érzékelhetően jobban szólt a Master minőségben. Lenyűgözően természetes ének és gitár hang. A fiatalember hangja amúgy is elbűvölő, és ez a felvétel rávilágít a BTR5 egyik nagy előnyére, a nagyszerű középtartományra, a levegős, természetes előadásmódra, amely nagy élményt nyújt.

Szimi-vel hallgatva nem sokkal gyengébb a hangzás, nagyon élvezetes, de ha lehet ilyet mondani a nagyon szubjektív hangminőség különbségre kb. 10%-al gyengébben szól Szimi, mint a BTR5. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert a BTR5 vezeték nélküli lejátszó, míg Szimi vezetékes!
A teljes igazsághoz azért az is hozzá tartozik, hogy ez a 10% különbség úgy jött ki, hogy Szimi és a Lenovo notebookom közé beiktattam egy Audioquest Jitterbug hálózati zajszűrő USB-s eszközt, amellyel Szimi ára már "felmegy" kb. 30 ezer Forintra, tehát a BTR5 árának háromnegyedére. Ennek fényében is igazán figyelemre méltó, hogy Szimi ilyen közel tud kerülni a BTR5 hangminőségéhez!

Figyelem spoiler: Közben megvettem a Meze "extra" szimmetrikus kábelét, amely az "alap" szimmetrikus kábelhez képest a vártnál sokkal jelentősebb hangminőség javulást eredményezett Szimi-n! Sajnos ezzel a kábellel a BTR5-t már nem volt módom kipróbálni, de az M11 Pro tesztnél beszámolok majd a tapasztalataimról.



Kipróbáltam a BTR5 digitális szűrőit (8 szűrő) a Meze 99 Classics fejhallgatóval, a szimmetrikus kimenetet használva. Nagyon nagy különbséget nem tapasztaltam. Ami feltűnt, hogy egyes szűrőknél (pl. Fast, Minimum phase) a mélyhangok feldúsultak és nem voltak természetesek. Nekem az Apodising és a Slow szűrőkkel szólt a legjobban a készülék.

Összehasonlítottam a BTR5 teljesítményét a szimmetrikus kimenetről a Meze fejhallgatóval és a BTR5-t összekötve  Vorzüge Püré hordozható erősítővel (ezt csak aszimmetrikus kábellel tehetjük meg). Nos ami nagyon érdekes habár érzékelhetően kisebb volt a zaj a szimmetrikus kimenetről, mégis Püré zsenialitása sokat hozzáadott a hangzáshűséghez. Megnövelte a teret, természetesebben szólt, összességében jobb volt, mint maga a BTR5 a szimmetrikus kábellel.
Ez a rendszer viszont már 220 ezer Forintba kerül! Lehet, hogy ilyet még soha nem írtam le, de véleményem szerint a Fiio BTR5 hangja a szimmetrikus kimenetről annyira jó, hogy nem igazán éri meg kiadni 170 ezer Forintot Püré-re még akkor sem, ha Püré érzékelhetően javít a hangminőségen.



Fiio BTR5 Fiio aszimmetrikus kábellel összekötve
Vorzüge Püré-vel, Meze 99 Classics-al hallgatva


Természetesen kipróbáltam a BTR5-t USB zenelejátszóként is. Amiben a Fiio-nak fejlődnie kell még az a terméktámogatás (support). A nagy nevű gyártók minden készülékükhöz külön-külön megjelenítenek a weboldalukon úgynevezett drivereket, amelyeket le lehet tölteni annak érdekében, hogy a készülékünket például egy Windows PC-vel is használhassuk USB módban. A BTR5 driverét nem egyszerű megtalálni a weboldalukon. Amúgy ha a BTR5-n az 1.0-ás USB üzemmódot választjuk ki, akkor (állítólag) úgynevezett "plug and play" módon, tehát a készülékhez adott kábellel összekötve a PC/notebookkal azonnal tudunk zenét hallgatni. Én a bonyolultabb módot választottam (2.0-s USB mód) és letöltöttem a drivert. Ami kicsit viccesen hangzik a vezeték nélküli használat stabilabbnak mutatkozott, mint a vezetékes (USB)! 
Ami a hangminőséget illeti lényeges különbséget nem tapasztaltam az USB üzemmód (vezetékes) és az LDAC Bluetooth kodekre épülő vezeték nélküli üzemmód között! Szóval lehet, hogy a BTR5-nél nem érdemes driverekkel bajlódni...


Néhány évvel ezelőtt olyan hangminőséget nyújtó zenelejátszót, mint amilyen a Fiio BTR5 sok százezer (!) Forintért lehetett megvásárolni. 



Ha valaki kételkedne abban, hogy egy ilyen kis készülék, mint a Fiio BTR5
képes nagyon komoly készülékek hangminőségével versenyezni, hallgassa meg 
a nagyszerű brazil bossa nova klasszikust és a nagyon megnyugtató másik albumot 



Fiio BTR5


Ami tetszett

Vezeték nélküli eszköznél még soha nem tapasztaltam ilyen mértékű stabilitást,
A telefonunktól "messze" is működik, akár egy fal is lehet a két készülék között,
Könnyen áttekinthető, egyszerű, de nagyon jó kijelző és kezelés,
A szimmetrikus erősítés révén a BTR5 egy magasabb kategóriába repít,
Nagyszerű hangolás, ezt hallgatva teljesen elfelejthetjük, 
hogy egy öngyújtó nagyságú eszközről szól a zene,
Az első olyan légzene játszó, amelynek hangja vetekszik a jobb USB-s lejátszókkal,
Nagyon neutrális, természetes, egy pillanatig nem unalmas hangzás,
A hangszerek és az emberi énekhang a koncertek hangzását idézi,
40 ezer Forintért olyan hangot kapunk, amellyel nincs semmilyen hiányérzetünk,
A BTR5-el a Fiio a világ vezető mobil zenelejátszó gyártói közé lépett.





Ami nem tetszett

Ezt a csodás hangot mindenhová magunkkal vinnénk,
de a BTR5 mérete és súlya miatt egy edzőteremben,
vagy egy futópályán nem ideális a pólónkra csíptetve,
inkább a zsebünkben jobb, de az akadályozhat a mozgásban.
(nyilván valami kompromisszumot kell kötni,
ha a gyártó ilyen minőségű hangot akar kihozni
ilyen méretű eszközből)



A Fiio BTR5 az idei év egyik legjobb ár-érték arányú hordozható digitális zenelejátszója, szenzációs hangminőség egy 40 ezer Forintos vezeték nélküli készülékről! A Fiio minden tudását, tapasztalatát felhasználta a megalkotásánál, és ezáltal ma a BTR5-t tekinthetjük a légzene játszók királyának (kérdés meddig...).
Igazából nehéz elképzelni, hogy mit tudnának ezen még fejleszteni 2020-ban mondjuk egy BTR7-ben. Talán ha a Fiio kihozna a BTR5 technikájával egy kisméretű MOZEL-t, amelyben lenne Micro SD kártya hely, és színes kijelző az albumok borítójával. (Egy ilyen eszköz egyesítené magában az M5 sokoldalú funkcionalitását a BTR5 szenzációs hangminőségével)
A Fiio BTR5 így ahogy van elsőrangú, nagy élmény hallgatni, mindenkinek ajánlom, aki nem akar százezreket kifizetni egy csúcsszuper MOZEL-re.


Figyelem spoiler: Amikor visszaadtam a BTR5-t módom volt egyetlen felvételt (Reuben Hoch - Turnaround) meghallgatni a tesztelésre átvett Fiio M11 Pro-n és a BTR5-n.
Mindenkit meg kell nyugtassak, nem történt csoda. A 240 ezer Forintért kapható M11 Pro lényegesen jobban szólt, mint a BTR5, de a hangminőség különbség korántsem tükrözte a 6-szoros árkülönbözetet!


Tavaly év végén a Fiio BTR3-at jelöltem meg, mint a 2018-as év legjobb hordozható zenelejátszóját. Idén tavasszal a Hiby W5 egyértelműen jobbnak bizonyult a tavalyi év legjobbjánál, és idén év végén a Fiio BTR5 szintén egyértelműen legyőzte a korábbi legjobbat.
A digitális zenei forradalmat a francia forradalomhoz tudnám hasonlítani, ahogy haladunk előre az időben a korábbi vezetők sorra elvéreznek. 😄


Minden Kedves olvasómnak Boldog Békés Karácsonyi Ünnepet kívánok





Következik: Fiio M11 Pro MOZEL teszt

3 megjegyzés:

  1. Tisztelt András!
    Rendeltem egy iBasso DC01-et, a cikked dicsérő szavai és a máshol is olvasottakon felbátorodva. Elsősorban mobiltelefonhoz kötve használnám egy CCA C10 és egy Blon BL-03 fülessel.
    Elgondolkodtam azonban, hogy kipróbálnám a számítógépre kötve. Azonban van egy kis bökkenő: a (nem mobil) fejhallgatóm csak 3,5 mm-es jack csatlakozóval van szerelve. Emiatt nem vennék másik DAC/AMP-ot egyelőre, úgyhogy megpróbálnám egy 2,5 --> 3,5 jack átalakítóval rádugni. (pl. ilyennel: https://www.aliexpress.com/item/32696931711.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.12f74c4diGNzDg )
    Valahol mintha olvastam volna, hogy nem ajánlott a dolog, de nem vagyok biztos benne...
    Mi a véleményed működhet az átalakítóval a dolog, vagy tényleg lekukázza a készüléket?

    VálaszTörlés
  2. Az M11 tesztelésénél ítam részletesen a szimmetrikus erősítés előnyeiről. Sajnos itt nem csak egy 3,5 mm-s jack dugót kell 2,5 mm-esre átalakítani, hanem a DC01 szimmetrikus erősítővel rendelkezik, amelynek előnyét csak szimmetrikus kábellel lehet élvezni. Lehet, hogy szólni fog a zene az átalakítóval is, de az előnyök elvesznek.
    Nekem pont ez a gondom, hogy nem lehet a DC01-et a csak aszimmetrikus bemenettel ellátott Vorzüge Püré-hez csatlakoztatni. Írtam a német Vorzüge cégnek, hogy mit lehetne tenni, de ők sem tudtak erre tanácsot adni.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a választ! Akkor marad mobil eszköz a DC01, a PC-hez meg veszek egy asztali eszközt (talán Topping MX3-at vagy a pro verzióját, de addig is szorgalmasan olvasok a tovább a témában).
    Köszi még egyszer és csak így tovább a blogon! ;-)

    VálaszTörlés