Digitális forráskészülékek összehasonlítása: Chromecast Audio, Squeezebox Classic SB3, YAMAHA WXAD-10, Bluesound Node 2

A legismertebb hazai audiofil fórumon az AVX-en gyakran felteszik a kérdést: Milyen elérhető árú hálózati digitális lejátszót vegyek? Van akinek a rendelkezésre álló kerete 50 ezer forint, mások akár 200 ezret is költenének rá. Vannak akik a Lumin készülékeire esküsznek, mások a Linn-t emlegetik, de vannak olyanok is akik a régi jó Squeezebox-ukat akarják egy külső DAC-al feljavítani.
A fent említett L betűvel kezdődő készülékek jóval 500 ezer forint feletti árukkal csak egy bizonyos célközönséget céloznak meg, a többség számára ezek elérhetetlenek.
Ahogy már korábbi bejegyzéseimben is jeleztem évek óta kutatom a legjobb ár/érték arányú digitális zenei fájlok lejátszására alkalmas készülékeket. Közülük néhányat meg is vásároltam az elmúlt évek során. Most láttam elérkezettnek a pillanatot, hogy megosszam kutatásaim és személyes tapasztalataim eredményét.

Ebben az elemzésben négy készüléket hasonlítottam össze: 

Yamaha WXAD-10 (balra világosszürke készülék), Squeezebox Classic (kijelzőjén 7:58 AM), Bluesound Node 2 (balra fent sötétszürke készülék), 

Chromecast Audio (jobbra fent fekete kerek, mobil akkumulátor táppal) 

Lássuk először is a négy készülék legfontosabb jellemzőit 

(a képre kattintva előtűnik a jól olvasható változat):

Hogy miért éppen ezt a négy készüléket hasonlítottam össze? Nos a legutóbbi bejegyzésem végén található egy ábra, amelyen feltüntettem a vevők számára talán legérdekesebb hálózati/távzene vevő/lejátszó készülékeket. Az ábrán látható, 200 ezer forint alatti árkategóriájú készülékek közül három van a birtokomban (időrendben: Squeezebox Classic, Chromecast Audio, Bluesound Node 2), és nemrég kölcsönkaptam egy új készüléket (YAMAHA WXAD-10), amelynek részletes tesztje a fent linkelt bejegyzésemben olvasható.

Sajnos nem dúskálunk a 200 ezer forint alatti árkategóriában audiofil minőségű készülékekben, így szerettem volna adni egy átfogó képet, hogy a fenti négy készülék hogyan szerepel egy összehasonlító tesztben és vajon melyik nyújtja a legjobb hangminőséget az árához képest.

Először önálló készülékként teszteltem őket, azaz a saját hálózati/távzene vevőjüket és a beépített DAC-ot, majd pedig csak a hálózati/távzene vevő képességüket vizsgáltam egy épp nálam lévő HEED Abacus DAC segítségével (köszönet érte Huszti Zsoltnak, a HEED Audio motorjának).

Akkor nézzük a meghallgatás eredményét.

Az otthoni zenelejátszó rendszerem: HEED Obelisk erősítő, külön táppal és végfokkal, bi-amp üzemmódban, Spendor S5e álló hangfalak (kábelek: Nordost Heimdall analóg, Chord Epic Twin hangfalkábel).

Egy kifejezést szeretnék előre megmagyarázni: amikor a tesztben azt írom digitális hangzás az alatt azt értem, hogy amikor egy hanglemezen hallgatunk egy analóg felvételt, akkor az jól visszaadja a zene eredeti hangzását. Sajnos pár évvel ezelőtt a digitális felvételek többsége csak az eredeti zene imitációja volt, mintha köd lepte volna be az eredeti felvételt, a hangszerek hangja nem volt természetes, ezt nevezem én digitális hangzásnak.

1. Készülékek összehasonlítása saját DAC-ot használva:

(a képre kattintva előtűnik a jól olvasható változat)

A négy tesztkészülék közül három (kivétel a Yamaha) továbbfejleszthető, azaz külső DAC csatlakoztatható hozzá. Természetesen kíváncsi voltam rá hogyan szólnak ezek a készülékek egy külső, minőségi DAC-al, azaz hogyan teljesítenek, mint hálózati/távzene vevő.

A nemrég piacra került HEED Abacus mind külső design-ban, mind belső tartalomban az Elixir integrált erősítő méltó társa.

HEED Abacus, ára 295.000 Ft.

Az Abacus-ban lévő DAC chip egy AKM4490 típusú, az elérhető felbontás USB-n keresztül 

32bit / 384 kHz, míg a többi bemeneten 24bit / 192 kHz. Az Abacus már képes DSD64 és DSD128 fájlok lejátszására is (a DA ezt még nem tudta). Ahogy azt a HEED korábbi termékeinél is megszokhattuk nem a paraméterekben kell keresnünk a HEED termékek sikerének az okát, hanem a hangminőségükben. Az Abacus később továbbfejleszthető, van benne egy kártyahely (előlapon a 6-os gomb), amely révén további szolgáltatások adhatók az alapból is komoly tudású készülékhez.

Mindenképpen szeretném megemlíteni az Abacus szellemi atyját Oláh Attilát, aki már a DA-val is nagyot alkotott, és reméljük az Abacus üzletileg még a DA-nál is sikeresebb lesz.

A Chromecast Audio-t egy Audioquest Evergreen Toslink - mini Toslink kábellel, a Squeezebox Classic-ot egy Chord Coax digitális kábellel, míg a Bluesound Node 2-t egy Ixos Coax digitális kábellel kötöttem rá az Abacusra.

2. Lássuk tehát, hogy hogyan szerepeltek az egyes készülékek az Abacus DAC-ra kötve 

    hálózati/távzene vevőként (a képre kattintva előtűnik a jól olvasható változat):

Ami a fentiekből egyértelműen kitűnik:

• Akinek van egy Squeezebox készüléke, és szereti, nem kell feltétlenül túladni rajta, mert egy jó minőségű külső DAC segítségével kiváló digitális zenei lejátszó varázsolható belőle. Ugyanakkor azért ne hallgassuk el a tényt, hogy egy ilyen szintű minőségjavítást közel 300 ezer Forint kifizetése esetén tudunk biztosítani. Amennyiben ezt megtesszük, akkor valamivel jobb minőséget kapunk a Yamaha-nál, de ugye azért itthon "mindössze" 50 ezret, külföldön pedig 46 ezret kell kifizetnünk.
  Mindenki döntse el melyik számára a jobb megoldás.
• A Yamaha 100 ezer Forint alatti árkategóriában egyértelműen a legjobb vétel, rock, jazz, pop műfajokra fenntartás nélkül ajánlható, viszont komolyzenén kicsit kevésbé visszafogott, néha túl élénk hangzás jellemző rá. Nem lehet feljavítani külső DAC-al, de összességében nem is kell, mert a benne lévő Burr-Brown DAC meglepően jó, főleg ezért az árért. Itt meg kell említeni, hogy a MusicCast vezérlés sokkal stabilabb, mint a Chromecast ún. cast ikonos rendszere, és egy applikációból tudjuk elérni pl. a TIDAL-en lévő zenéket és az otthoni tárolónkon lévő digitális zenei fájlokat, míg ehhez a Chromecast-ot használva két app. szükséges (pl. TIDAL és BubbleUPnP).
• A Chromecast Audio a kevéssel 10 ezer Forint feletti árához képest meglepően sok szolgáltatást nyújt, de csak egyes felvételek esetében és egy nálánál nagyságrendekkel drágább készülékkel feljavítva nevezhető audiofil terméknek, az esetek többségében minden téren alulmarad a másik három tesztkészülékkel szemben. A Chromecast Audio háttérzenére nagyon megfelel, de aki minőségi zenehallgatást szeretne hangsugárzóról, annak nem igazán ajánlható.
• A Bluesound Node 2 a 200 ezer Forint alatti árkategória királya. Már a saját DAC-al hallgatva is nagyszerű élményt nyújt. Sokat gondolkodtam azon, vajon az Abacus jelent-e a Node 2 számára ugrásszerű javulást. Egy tény, a Node 2 az Abacus-al hallgatva természetes, már már analógos hangzást varázsol a szobánkba, nagyszerű zenei élmény. Itt azt kell eldönteni, hogy valakinek megéri-e a fenti összeget beinvesztálnia akkor, amikor a Node 2 már alapból is zenei, és nem igazán hiányzik a hangjából semmi, illetve, hogy mi hiányzik belőle, azt csak az Abacussal  együtt hallgatva érezzük: a hangszerek hangjának sokszínűsége, az énekhang elképesztő természetessége, a koncertélményre emlékeztető dinamika.

Egy biztos ez a teszt számomra megnyugtató volt abban a tekintetben, hogy a Bluesound Node 2 megvásárlása az egyik legjobb invesztíció volt a digitális zenék minőségi hallgatása érdekében.

A Bluesound által kifejlesztett BluOS operációs rendszer kisebb hibái ellenére a legjobb a piacon, ma már minden egyes zeneszámnál található egy jelzés, hogy az CD, vagy Masters (MQA), vagy HR (High-Res = nagyfelbontású) minőségű. 

Egy lejátszási listába helyezhető egy távzene szolgáltatónál elérhető-, és az otthoni tárolónkon lévő zeneszám, ami nagyon praktikus.

A Yamaha Musiccast rendszere is kiforrott, jól használható, de találtam benne hibákat:

• elég lassú a működése,
• korábban elmentett lejátszási lista később nem volt megtalálható,
• nem lehet a számba "beletekerni",
• nem lehet hangerőt szabályozni az applikáció segítségével, csak az erősítőn (egy kedves blog olvasó szerint a jack aljzatot használva lehet hangerőt szabályozni az applikációból is),
• szerencsétlen helyre tették a "mute" (némítás) gombot, sokszor a telefont felkapva véletlenszerűen megnyomja az ember és a lejátszás elhallgat.

Ettől függetlenül az áráért a Yamaha abszolút zenei, sőt audiofil készüléknek tekinthető, és akiknek régi rendszere van otthon, amiben még nincsenek digitális zenei fájlok lejátszását lehetővé tevő elemek, azok számára jó szívvel ajánlható.

És akkor most azok számára jönnek érdekes hírek, akik fejhallgatón szeretnek zenét hallgatni.

Évek óta "agyalok" azon, hogy egy jó DAC megvásárlásával javítható fel a meglévő digitális lejátszó minősége, vagy egy minőségi fejhallgató erősítő beillesztésével.

Nyilván lehet erre egy olyan válasz is, hogy mindkettőt meg kell venni, de miután az ilyen válasszal szemben voltak kételyeim, ezért úgy döntöttem veszek egy felső kategóriás fejhallgató erősítőt, pont akkor, amikor nálam van a HEED Abacus, és így a fenti kérdésre választ kaphatok.

Ezen az oldalon olvastam először a Vorzüge fejhallgató erősítőiről. Erről a kis audiofil csoda készülékről egy külön bejegyzésben tervezek írni, ahol minden fontos információt megadok majd.

Egyelőre elég annyi, hogy 535 Euróért a német gyártó weboldaláról megrendeltem a Vorzamp Pure II + hordozható fejhallgató erősítőt. A méretét legjobban az Audioquest Dragonfly Red ("piros szitakötő") és a HTC 10 telefonom mellett lehet érzékeltetni:

Lenovo Yoga 3 Pro Windows 10 Notebook - AQ Jitterbug - 

AQ Dragonfly Red - Vorzüge VorzAMP Pure II+

HTC 10 mobiltelefon (Brodit asztali tartón) - Vorzüge VorzAMP Pure II+ - Meze 99 Classics

Hogy miért pont ezt a típust vettem meg? Egyrészt sokat utazom és szeretek a távolban is minőségi zenehallgatást élvezni, másrészt erről a készülékről a tesztek ódákat zengtek és ahhoz képest, hogy a hangját összemérhetőnek ítélték olyan ikonikus fejhallgató erősítőkkel, mint pl. a Cavalli Liquid Carbon a 170 ezer Ft-os ára még megfizethető (tudom, hogy ennek megítélése persze nagyon szubjektív, és pénztárca méret függő).
A német tervezésű és Szingapúrban gyártott kis készülék néhány nap múlva megérkezett, és 2 napos bejáratást követően máris bizonyította miért tartják olyan sokra a szakírók.
Ezután nem volt nehéz úgy döntenem, hogy az épp tesztelt négy készülékkel is összekötöm a Vorzüge erősítőt, és megnézem mire képesek ezek a kütyük egy igazán minőségi erősítő használatával a Meze 99 Classics fejhallgatómon.
Korábban is terveztem, hogy a teszt részeként fejhallgatóval is értékelem a négy készüléket, de sajnos a 10 éves Squeezebox Classic-omon a fejhallgató kimenet már nem működik, a Yamaha-n pedig nincs fejhallgató kimenet, ezért is jól jött a Vorzüge a korrekt összehasonlítás érdekében.
Fontos megemlíteni, hogy a Node 2-nél kipróbáltam mind a fejhallgató kimeneten (3,5"-os, az előlapon), mind az RCA kimeneten kiadni a jelet a Vorzüge-re, de egyértelműen a vonali szintű (RCA) kimenetről hallottam a jobb minőségű zenét, így később már csak azt használtam. Squeezeboxnál kényszerből mindenképpen az RCA kimenetet kellett használnom, míg Chromecastnál nincs választási lehetőség. A Yamaha-nál ugyanakkor van egy RCA és egy 3,5"-os analóg kimenet, miután nem éreztem nagy különbséget a kettő között, így az egyszerűség miatt a Vorzüge-hez adott jack - jack kábelt használtam a teszt során.

Akkor lássuk hogyan szerepeltek a digitális zenei lejátszók 

az egyik legjobb hordozható fejhallgató erősítővel hallgatva 

(a képre kattintva előtűnik a jól olvasható változat):

Röviden úgy lehet összefoglalni, hogy nincsenek csodák. A Bluesound Node 2 magasan kiemelkedett a mezőnyből, annyira, hogy a saját fejhallgató erősítőjét összehasonlítva a Vorzüge-vel, habár a Vorzüge egyértelműen szebben szólt, azért a különbség nem volt túl nagy, azaz a Node 2 önmagában is felső kategóriás hangot ad fejhallgatóval is.

A Yamaha itt is nagyszerűen szerepelt, nagyon kellemes a hangja. Vannak ugyan olyan zeneszámok, amelyekkel kicsit túl élénk, de a legtöbb zenén nagyon jól szól.

A Squeezebox a legérdekesebb résztvevő. Saját DAC-ját már túlhaladta az idő és a technológiai fejlődés, mégis kellemes, élvezetes zenélésre képes főleg egy jó fejhallgató erősítővel feljavítva.

Ma már azonban a Yamaha egyértelműen jobb vétel a Squeezebox-nál.

A Chromecast Audio az árához képest hallgatható, de semmiképpen nem nevezhető audiofil terméknek. 

Mindenképpen beszélnem kell az ún. szinergiáról. Fontos ugyanis, hogy az egyes készülékek hogyan működnek együtt. Nagyon jó szinergia volt megfigyelhető a Squeezebox és az Abacus DAC között, és ez utóbbi nagyszerűen működött együtt a Node 2-vel is, kiemelkedően a legszebb zenei hangot produkálva.

Nézzük a teszt végeredményét 

(a képre kattintva előtűnik a jól olvasható változat):

Színkód:

Zöld = kiváló

Sárga = jó

Szürke = közepes

Piros = gyenge

A fenti táblázatban 10 pontos etalonnak vettem a Node 2 - Abacus (hangsugárzós), és a Node 2 - Abacus - Vorzüge (fejhallgatós) összeállítások hangminőségét és ehhez hasonlítottam a többi készüléket.

A Chromecast a gyenge DAC és erősítő miatt maradt le a versenyben, de egy jó fejhallgató erősítővel élvezhető zenei produkciót nyújtott.

A Squeezebox legjobb része a hálózati/távzene vevője, amely egy jó DAC-al, illetve fejhallgató erősítővel abszolút élvezhető teljesítményre képes. A DAC-ja az, aminél az újabb és drágább készülékek egyértelműen jobb szintet hoznak ma már.

A Yamaha 45-50 ezer Ft-ért csak kevéssel maradt el a Squeezebox - Abacus páros hangjától, amelynek az ára (ha az eredeti vételárat számolom): 40 ezer + 295 ezer = 335 ezer Ft.

A jó hír azoknak, akik ragaszkodnak a Squeezebox-ukhoz az, hogy fel lehet egy külső DAC-al javítani a hangminőséget, csak éppen nem érdemes, mert a Yamaha sokkal kisebb pénzbefektetéssel megteszi nekünk ugyanezt.

Nézzük a fejhallgatós zenehallgatóknak milyen összeállítás ajánlható:

  

Meze 99 Neo    Ára: 250 USD  

    Ára itthon:         75 ezer Ft., DE erre     a blogra hivatkozva csak   70 ezer az ár!     (a kosárban kedvezménykód:                                                                 "audiofil")

             Yamaha WXAD-10                                                                 Arcam rHead 

   Ára: 149 EUR (Amazon.de)                                   Ára: 199 Font (!)+szállítás (ebay, Amazon)            Ára itthon: 50 ezer Ft.                                                       Ára itthon: 173 ezer Ft. (!!!)

A kedves olvasó nyilván megkérdezi majd, miért nem a szenzációs Vorzüge erősítőt ajánlom a Yamaha-hoz: Nos erre több indokom is van:

• A Yamaha csak hálózati tápról működik, nem hordozható, tehát értelmetlen hozzá hordozható erősítőt venni,
• Célszerű hasonló kategóriájú készülékekből összeállítani egy nagyon jó hangú rendszert, ha ez egyébként lehetséges,
• A másik két ajánlott készülék ár/érték arányban elképesztően sokat nyújt, akárcsak a Yamaha,
• A Yamaha, a Vorzüge és a Meze 99 Classics is egész picit a neutrálistól az élénk hangzás irányába mutat, a három együtt felerősíti ezt a hatást.

Az Arcam rHead szintén hálózati tápról működő fejhallgató erősítőről eddig nagyon sok jót írtak a szakírók, például ezt. Volt aki a hangját fantasztikusnak nevezte, mások kiemelték mennyire neutrális a hangja, azaz semmit nem tesz hozzá és nem vesz el az eredeti hangfelvételből. Volt olyan tesztelő aki szerint az rHead hangja az 1000 Font feletti készülékek minőségével vetekszik.

Amikor tavaly piacra dobta az Arcam ezt a készüléket az ára közel 400 Font volt. Idén tavasszal ezt 300 Fontra mérsékelték, majd pár napja, amikor megnéztem az angol Amazon-on az aktuális árát, alig hittem a szememnek, amikor megláttam a 199 Font-os árat (a mai Font árfolyamot figyelembe véve) kb. 67 ezer Ft.! Ez példátlan a nagy nevű angol HIFI készülékgyártók gyakorlatában, de ne bánkódjunk, hanem örüljünk ennek. Az Amazon-ról sajnos egyik kereskedő sem szállítja ezt az erősítőt hazánkba már van olyan kereskedő, aki szállítja, és ott az ára 70 ezer Ft. szállítással együtt!!! Az ebay-en megvehető szállítással együtt 80 ezer Ft-ért! 

Ennek fényében különösen érthetetlen a hazai 173 ezer Ft-os ár.

Arról már sokat írtam mennyire élvezem a román Meze 99 Classics hangját, nos ez a cég nemrég dobta piacra a 99 Neo modelljét, amely szinte azonos a Classics-al, csak az igazi fa betétek helyett műanyag betétek vannak benne és az ára 309 USD helyett 250 USD.

A tesztek kiemelik, hogy alig van különbség a két Meze hangminősége között, sőt van aki a szubbasszus hangokban kevésbé dús Neo-t tartja jobbnak.

Fenti indokok alapján úgy gondolom (bár nem volt módom a rendszert kipróbálni, de amint tudom pótolom), hogy ez a három készülék nagyságrendileg 200 ezer forintos áron nagyszerű minőségű hangot produkál fejhallgatón. Értelemszerűen akiknek már van fejhallgatójuk, aligha fognak csalódni a Yamaha és az Arcam megvételét követően, hisz a két készülék együtt 120-130 ezer Forint, és ennyiért másik ilyen sokoldalú és jó hangú digitális zenei lejátszót és ennyire minőségi fejhallgató erősítőt ma nem lehet kapni a piacon.

Felmerül a kérdés, hogy mit ajánlok a Bluesound Node 2 mellé kiegészítőnek (DAC, fejhallgató erősítő). Nos a válaszom lehet, hogy meglepő lesz, de egyelőre semmit!

A Node 2 hangját ugyan kétségtelenül feljavította a 170 ezer Ft-os Vorzüge és a 295 ezer Ft-os Abacus is, de a javulás nem feltétlenül olyan mértékű, ami megérné ilyen árú készülékek megvásárlását. Amint találok egy a Node 2 árával összemérhető, az Abacus-hoz hasonlóan a Bluesound-al tökéletesen harmonizáló  DAC-ot, vagy egy olyan fejhallgató erősítőt, amely jelentős minőségjavulást eredményez a Node 2 saját fejhallgató erősítőjéhez képest és kedvező árú, azonnal jelezni fogom, addig pedig a boldog Node 2 tulajdonosok élvezzék ezt a nagyszerű készüléket, amely ezen a teszten is csillagos 5-re vizsgázott.